A Budapesti Fegyház és Börtön, vagyis a „Gyűjtő” területén működő Budapesti Faipari Termelő és Kereskedelmi Kft.-ben munkáltatott fogvatartottak több mint háromezer asztalt, szekrényt, heverőt és közel kétezer ötszáz irodai széket gyártottak2018-ban.
Az igazság védelmében
A rendszerváltozástól napjainkig
A politikai rendszerváltozással az európai jogállamiság eszmeáramlatának befolyása vette kezdetét. A megújuló büntetőpolitika az Európához való közeledés jegyében, a szabadságjogok és az emberi jogok tiszteletének szem előtt tartásával először a büntetési rendszer humánus átalakítását kezdte meg. Így a halálbüntetés, a szigorított őrizet, a kényszergyógyítás munkaterápiás intézeti kezelését, a szigorított javító-nevelő munkát megszüntette. Mindenképp jelentős lépés volt a büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény megjelenése. Meghatározta a büntetés-végrehajtás szervezetének az államszervezetben elfoglalt helyét, az irányítási és vezetési jogköröket, a szervezeti felépítést, valamint a működési szabályokat.
2015. január 1-jén pedig hatályba lépett a 2013. évi CCXL. törvény, ezzel a 35 éves „bv. tvr.”-t, az 1979. évi 11. törvényerejű rendeletet felváltva rendelkezett a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról. Az új szabályozás számos új elemet tartalmazott: meghatározta az alapelveket, a büntetés-végrehajtás munkájába beépített egy kockázatkezelési és elemzési rendszert, amelyben egységes sztenderd alapján mérték fel a fogvatartottak szükségleteit, a veszélyforrásokat, valamint a társadalomba való visszailleszkedési hajlandóságukat. A három végrehajtási fokozat – fogház, börtön, fegyház – rendszerén belül kialakított három úgynevezett rezsimet: a fogvatartott egy „általános rezsimbe” osztva munkája, magatartása, valamint szakmai előírások alapján kerülhet enyhébb vagy szigorúbb feltételeket tartalmazó rezsimbe. A mozgásával, munkáltatásával kapcsolatos feltételeket az határozta meg, milyen rezsimbe tartozik. A törvényben szereplő valamennyi célkitűzés és feladat a visszailleszkedést szolgálta, a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésre ítéltek esetében pedig azt, hogy biztonságos és humánus körülményeket teremtsenek a számukra. Az új szabályozásban is kiemelt feladatként szerepel a fogvatartottak foglalkoztatása.
2024. március 1-jén a büntetés-végrehajtási törvény módosításának hatályba lépésével újabb reformra került sor. A végrehajtási fokozatok büntető-igazságszolgáltatási gyakorlatban betöltött mindent meghatározó szerepét és merev struktúráját szükséges volt egy a bv. szervezet szakmai és jogi értelemben vett hatékonyabb működésével járó, a fogvatartott együttműködésére, veszélyességére, bv. intézeten belüli magatartására reagáló rendszer bevezetése, amely mind a fogvatartottat, mind a fogvatartást rugalmasabban és dinamikusabban képes kezelni.
Ennek okán került kidolgozásra a koncepció, amelyben a végrehajtási fokozatokat és az ezen belül értelmezhető fogvatartási rezsimkategóriákat, illetve a mellettük működő biztonsági kockázati besorolást, egy 5 fokozatú kategóriarendszer váltja fel, ahol az I-es a legenyhébb, míg az V-ös a legszigorúbb végrehajtási szabályokkal működő kategória.
Az új struktúrában az elkövetett bűncselekmény tárgyi súlya mellett megjelenik a fogvatartott együttműködési hajlandóságát kifejező, kategóriák közötti mozgás lehetőségét biztosító kreditrendszer is, amely által az elítélt egy kiszámíthatóbb és motiváltságát jobban megkívánó, szakmai szempontú szabályozás alatti életutat lát maga előtt.
