A Budapesti Fegyház és Börtön, vagyis a „Gyűjtő” területén működő Budapesti Faipari Termelő és Kereskedelmi Kft.-ben munkáltatott fogvatartottak több mint háromezer asztalt, szekrényt, heverőt és közel kétezer ötszáz irodai széket gyártottak2018-ban.
Első alkalommal került bemutatásra a KultúrBónusz Program keretében fejlesztett múzeumpedagógiai programunk: a „Mit csinálnak a börtönőrök?”
A KultúrBónusz kísérleti program a ’Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek’ a Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ EFOP-3.3.3-VEKOP-16-2016-00001 projektje keretében valósul meg. A projekt céljai között szerepel a múzeumi élményközpontú oktatási programok közoktatási alkalmazásának növelése, az Észak-Alföldi és Észak-Magyarországi Régióban a hátrányos helyzetű diákok kulturális hozzáférésének emelése, valamint a kulturális alapellátás kiterjesztése is. A kísérleti program a két régió 35 muzeális intézményének és 40 közoktatási intézményének részvételével valósul meg,a tervek szerint 6000 gyermek bevonásával.
A Börtönmúzeum a program kezdetén csatlakozott a KultúrBónusz rendszeréhez, négy kidolgozott múzeumpedagógiai csomag ajánlatával. A 2018-2019-es tanévtől induló, és 2020 januárjában záruló futamidő alatt a legsikeresebb a programunk egyöntetűen az „Ez nem a Te utad! - A büntetés-végrehajtás történetének és jelenének bűnmegelőzési célú feldolgozása 14 éven felüli diákoknak” c. volt, mely az intézetlátogatást és annak reflexív feldolgozását is tartalmazza. A 19. századi testi fenyítések korát bemutató „Betyáros program” ill. „A büntetés-végrehajtás története” c. vetélkedő formában megrendezett programcsomagunk megvalósításában is szereztünk már tapasztalatot, azonban valamiért a „Mit csinálnak a börtönőrök?” c. ajánlatunk eddig nem ragadta meg a regisztráló pedagógusok figyelmét. A mai nap folyamán ez is változott, mivel a sárospataki II.Rákóczi Ferenc Általános Iskola hatodikos tanulói ezt választották. A program az élményszerűbb tárlatvezetésen túl a büntetés-végrehajtás jelenének megismerését teszi lehetővé egy reintegrációs tiszt és egy intézeti műveleti csoportos munkatárs bemutatójával és a kényszerítő technikai eszközök kipróbálási lehetőségével, majd a kommandós fotófalnál fényképezkedési, selfiezési lehetőséggel.
Munkánk sikerének kell tekintenünk, hogy a 45 percesre tervezett időtartamot jóval meghaladva, 2 óra elteltével távozott az osztály, tanárnőjük pedig ekkor még azt jegyezte be javaslatként az elégedettségi kérdőívre, hogy: „Hosszabb időkeret a foglalkozásra, mivel a gyerekek nagyon érdeklődőek voltak.”