A Budapesti Fegyház és Börtön, vagyis a „Gyűjtő” területén működő Budapesti Faipari Termelő és Kereskedelmi Kft.-ben munkáltatott fogvatartottak több mint háromezer asztalt, szekrényt, heverőt és közel kétezer ötszáz irodai széket gyártottak2018-ban.
Több magyar város településképileg meghatározó épületét, mások mellett a Sátoraljaújhelyi Fegyház és Börtön épületeit is tervező, Czigler Győző műépítésznek az életművét bemutató kiállítás nyílt a Fővárosi Levéltárban, születésének 170. évfordulóján.
A "Következetesség formában és szellemben – Czigler Győző építőművészete" című kiállítás 2021. június 14-én nyílt meg és 2021. október 29-ig látható munkanapokon 8-18 óra között a levéltár 1139 Budapest, Teve utca 3-5. szám alatti épületének aulájában és I. emeleti galériáján.
Czigler Győző a magyar historizmus sokat foglalkoztatott építőművésze volt. Műegyetemi tanár, akivel a kor ifjú építészgenerációi sokszor találkoztak tanulmányaik és gyakorlatuk során. Egy sikeres iroda vezetőjeként részt vett Budapest világvárosi arculatának kialakításában. Figyelemre méltó életművet hagyott az utókorra. Fővárosunk neki köszönheti – a teljesség igénye nélkül – az Andrássy úti Saxlehner-palotát, az Alkotmány utcai Kereskedelmi Akadémia épületét, a Hold utcai és Hunyadi téri vásárcsarnokokat, a Központi Statisztikai Hivatal épületét, a Gozsdu-udvart, vagy a Műegyetem kémiai és fizikai épületét a lágymányosi kampuszon. Ő kezdte tervezni Budapest egyik világszerte ismert épületét, a Széchenyi fürdőt, melynek régi szárnya már az építész halálát követően, egykori irodavezetője, Dvořák Ede, illetve jó barátja, Gerster Kálmán tervmódosítása után valósult meg. Szintén Czigler tervei alapján épült fel a balatonfüredi Vaszary-villa, a gyulai József Szanatórium, a szombathelyi Savaria Múzeum, a győri bencés főgimnázium, a sátoraljaújhelyi, fiumei és nagyszebeni törvényszék és fogház, valamint a bécsi Pázmáneum. A Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ és Budapest Főváros Levéltára közös kiállítása az építőművész születésének 170. évfordulója alkalmából valósult meg, Tóth Enikő és Brunner Attila kurátori munkájával, valamint számos együttműködő partner, köztük a Börtönmúzeum részvételével.