A Budapesti Fegyház és Börtön, vagyis a „Gyűjtő” területén működő Budapesti Faipari Termelő és Kereskedelmi Kft.-ben munkáltatott fogvatartottak több mint háromezer asztalt, szekrényt, heverőt és közel kétezer ötszáz irodai széket gyártottak2018-ban.
Az igazság védelmében
Csemegi 125
2024-03-28 10:57
125 éve, 1899. március 18-án, 73 éves korában hunyt el Csemegi Károly magyar jogász, kúriai tanácselnök, a magyar büntetőjog-tudomány kiemelkedő alakja, a Csemegi-kódex névadója.
Gazdag katonai és jogászi pályafutásának a büntetés-végrehajtás szempontjából legkiemelkedőbb teljesítménye a Horvát Boldizsár államtitkáraként benyújtott és 1878. évi V. törvénycikk-ként elfogadott Javaslat a Büntető törvénykönyvről, melyet ötévi munkával készített elő. A törvényjavaslat születéséről Eötvös Károly: Utazás a Balaton körül c. könyvében így olvashatunk:
„Készült Balatonfüreden még egy más nagy mű is. Igazi korszakalkotó mű. Ez a magyar Büntető törvénykönyv. Háromnapos képviselő voltam az 1872-dik év nyarán, mikor egyszer betoppant hozzám egy apró kis vörös ember veszprémi lakásomon. Valami koros aljegyzőnek néztem a Bakonyból. Bemutatja magát, s mindjárt te-nek szólít. Nevét nem hallottam jól, nem tudtam a bemutatás után se: kicsoda.
– Meg akartalak látogatni, barátom. Hallom, sok bajod volt a baloldallal. No de csakhogy győztél. Majd Pesten sokat fogunk együtt dolgozni. Úgy mellékesen a hivatalod ügykezelését is szeretném megvizsgálni.
Mosolyogni akartam ezen az apró emberen. Hiszen én a vármegyének vagy a királynak volnék fiskusa, mit vizsgálgat énrajtam ez a bakonyi aljegyző?
Leültettem, egy rossz szivarral megkínáltam.
– Bocsáss meg, de nevedet nem jól hallottam. Miért is akarod te az én hivatalomat megvizsgálni?
– Újdonsült képviselőtársad vagyok. Egyébként pedig államtitkár az igazságügynél – Csemegi Károly.
Hát bizony én még most is csak apró embernek láttam őméltóságát. Államtitkár: mi az Veszprém vármegye vicefiskusához képest?Hanem azután, mikor pár nap múlva én látogattam őt meg balatonfüredi lakásán; mikor hallottam fejtegetéseit a legnehezebb tudományból, a büntetőjogból – mikor láttam könyvtárát, a legnagyobb német, angol, francia, olasz tudósok híres műveit előtte, s mikor megmutatott jegyzeteiből néhány fejezetet, különösen azt, amely a felségsértésről szólt: akkor láttam csak, hogy a művelt világ egyik legnagyobb törvényalkotója az az apró vörös ember, s nem a bakony-magyar-szentkirályi segédjegyző.”
