A Budapesti Fegyház és Börtön, vagyis a „Gyűjtő” területén működő Budapesti Faipari Termelő és Kereskedelmi Kft.-ben munkáltatott fogvatartottak több mint háromezer asztalt, szekrényt, heverőt és közel kétezer ötszáz irodai széket gyártottak2018-ban.
Az igazság védelmében
Az ELTE díszterme adott otthont az MBT konferenciájának
2017-04-06 00:00
Magyar Börtönügyi Társaság április 4-én rendezte meg „A büntetőpolitika alakulása és annak hatása a büntetés-végrehajtásra az 1945 utáni években és napjainkban” című konferenciáját az ELTE dísztermében.
A társaság elnöke, Prof. Dr. Mezey Barna megnyitójában elismerően tájékoztatta a hallgatóságot arról, hogy a büntetés-végrehajtás a büntetőjog-tudományok alfája és omegája. Hiszen ahogy fogalmazott bármilyen büntetőjogi, eljárásjogi rendszer hatékonysága csak annyiban valósulhat meg, amennyiben a büntetés rendszere jól működik és be tudja tölteni funkcióját. Visszatekintve a társaság elmúlt 27 évére kiemelte, hogy a büntetés-végrehajtás változó feltételeinek megfelelően a Magyar Börtönügyi Társaság profilja is változik, hiszen ma már a büntetés-végrehajtás fejlődése és fejlesztése a cél, nem pedig a jogi, szakmai alapok megteremtése.
A konferenciát Dr. Zinner Tibor, a VERITAS Történetkutató Intézet levéltárának vezetője nyitotta előadásával, aki Kovács Béla letartóztatását, a kommunista párt hatalomra jutását a Politikai Bizottsági jegyzőkönyveinek feldolgozásán keresztül mutatta be.
Dr. Zinner Tibor előadását követő ívre csatlakozott Dr. Izsák Lajos professzor úr, „A polgári pártok felszámolása Magyarországon 1947-1949 között” című előadásával, amely kitért a különböző pártok és azokat fémjelző politikusok, így Balogh István (Balogh páter) szerepére.
Dr. Tallódi Zoltán, az Igazságügyi Minisztérium Nemzetközi Büntetőjogi és Emberi Jogi Főosztályának helyettes vezetőjének „Az EJEB börtönzsúfoltsággal kapcsolatos vezető ítéletéből következő feladatok és azok végrehajtása” című előadása napjaink aktuális témáját dolgozta fel.
Előadásában elmagyarázta a megjelentek számára, hogy mi volt a „Varga és mások kontra Magyarország” pilot ítélet jelentősége, továbbá, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága hogyan kötelezte a magyar államot arra, hogy az ítélet kiváltó okát beazonosítva kezelje a strukturális problémát, amely miatt az ügyek ismétlődnek a bíróság előtt, majd oldja meg azt.
Magyarország az ítélet jogerőre emelkedésétől számított hat hónapon belül 2016. december 10-ig elkészítette akciótervét. A túlzsúfoltság csökkentése érdekében – a cselekvési terv – a férőhely bővítés, az elhelyezés megváltoztatásának lehetősége, az elhelyezési körülmények miatti kártalanítás mellett a reintegrációs őrizetbe helyezhetőség feltételeinek kiszélesítését is tartalmazta. Előadásában főosztályvezető-helyettes úr a jogszabályi háttér és a kártalanítással összefüggő adatok ismertetése mellett kifejtette, hogy a strasbourgi testület 2017. augusztus 31-ét követően vizsgálja meg újra a magyar rendszer hatékonyságát, továbbá, hogy a jogorvoslati eljárások alkalmasak-e a panaszosok sérelmeinek hazai orvoslására.
A rendezvényt a Magyar Börtönügyi Társaság közgyűlése zárta, amelynek keretében a 2016. évi beszámoló és a 2017. évi tervek elfogadását követően Schmehl János a Társaság elnökhelyettese – elnöki felvetésre, az Elnökség támogató döntése alapján – a börtönügy kiemelt szakmai, tudományos képviselőinek elismerésére az egykori várkapitány emlékének tiszteletére Balla Károly nevével fémjelzett emlékplakett alapítására tett javaslatot. A közgyűlés elfogadta a javaslatot és megszavazta annak létrehozását is.
