A Kalocsai Fegyház és Börtönben működő varrodában fogvatartottak készítik a rendvédelmi szervek egyenruháját. A gyakorló ruházathoz több mint 163 ezer, míg a társasági ruházathoz több mint 41 ezer kilométernyi alapanyagot használtak fel 2018-ban.
Az igazság védelmében
Egyetemek szerepe a büntetés-végrehajtási tudományosságának fejlesztésében
2017-11-23 15:25
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Kar alapításának 350. jubileumi évfordulója alkalmából zajló rendezvénysorozat keretében nagy érdeklődés mellett került megrendezésre 2017. november 9-én az „Egyetemek szerepe a büntetés-végrehajtási tudományosságának fejlesztésében” című konferencia, mely az ELTE és a Magyar Börtönügyi Társaság (MBT) együttműködésének eredményeként valósult meg. Az eseményt a Büntetés-végrehajtási Szervezet vezetése nevében Schmehl János bv. vezérőrnagy, az országos parancsnok biztonsági és fogvatartási helyettese nyitotta meg.
Schmehl János bv. vezérőrnagy a tudományos élet szereplői és a büntetés-végrehajtásban dolgozók közötti együtt gondolkodásról, együttműködésről és közösen végzett munkáról beszélt. Megnyitójában kitért arra is, hogy a tudatos fejlesztés jelen van a büntetés-végrehajtásban, amely tetten érhető a szakma által foganatosított intézkedésekben. Ide sorolható az egységesítés szerepe és a biztonság terén végrehajtott korszerűsítések, amelyek hozzájárulnak a fogvatartotti jogok és kötelezettségek még következetesebb biztosításához illetve betartatásához.
Elsőként Lőrincz József ny. bv. dandártábornok beszélt az 1970-es évektől fokozatosan elinduló nyitásról a büntetés-végrehajtás részéről a felsőoktatás felé. Előadásában kitért arra, hogy a fejlődéshez két pillér együttes jelenléte feltétlenül szükséges, egyrészt kiemelte a felismerést, mely szerint „a bűnözés a társadalom velejárója”, valamint az azzal kapcsolatos belátást, hogy amennyiben a fenti állítás igaz, szükséges berendezkednünk annak tartós és hatékony kezelésére. Másik fontos hatásként a nyugati treatment ideológia válságát jelölte meg melynek elemzése, előnyeinek és hibáinak feltárása alapján szintén lényeges következtetéseket tudtunk levonni saját börtönügyünk fejlesztése szempontjából.
Mezey Barna magyar jogtörténész, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, felszólalásában kitért a börtönügy további fejlődésére, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságán 1984-ben indult „Módszertani füzetek” kiadványra, mely napjainkban Börtönügyi Szemle címmel jelenik meg. Mezey Úr elmondta, hogy a korai időkben a hazai börtönügyről nehezen és szűk körben lehetett tanulni, hallani, ám 1989-1990-t követően a témát már könnyebben, behatóan lehet kutatni.
Prof. em. Dr. Vókó György DSc MTA Állam- és jogtudományok doktora; szintén kapcsolódott a kollégái által elmondottakhoz. Az „1990-es évek: szót kér a büntetés-végrehajtás” címmel tartott előadásában kifejti, hogy a korábban bemutatott nehézségek és a területen elért eredmények lefektették a börtönügy alapjait. A tudományterület folyamatosan, az egyetemek, szakemberek bevonásával egzakt tantárggyá, oktatási és kutatási területté fejlődött.
Dr. Visnyeiné Dr. habil. Juhász Zsuzsanna, a Szegedi Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Karának docense, előadásában a bűnügyi tudományokon belül méltatlanul hátrányba helyezettnek nevezte a büntetés-végrehajtási jogot, mely a szegedi jogi karon jelenleg kötelezően választható tárgy, ám a hallgatók körében nagy népszerűségnek örvend. Előadásában kitért arra, hogy a jogászok képzésében, a sztereotípiák és az előítéletek kialakulásának megelőzésében, mennyire fontos lenne a büntetés-végrehajtási jogot kötelező jelleggel oktatni.
A szünet utáni elsőként Koósné dr. Mohácsi Barbara adjunktus asszony kapott szót, aki az ELTE Büntető Eljárásjogi és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszékének oktatója. Előadásában szintén a büntetés-végrehajtási jog oktatásának fontosságáról beszélt: szélesebb körben szükséges a hallgatókkal megismertetni ennek a tudományterületnek a fontosságát, különlegességét. A büntetés-végrehajtási jogot mindezek mellett lényeges lehetséges kutatási területként is bemutatni, mely pl. Tudományos Diákköri munka alapjául is szolgálhat.
A fenti megállapításokhoz csatlakozott Prof. Dr. Róth Erika, a Miskolci Állam és Jogtudományi Egyetem oktatója. Előadásában kitért a miskolci egyetem sajátosságaira, valamint arra, mennyire lényeges, hogy az elméleti oktatási anyagot a hallgatók összeköthették intézetlátogatással, így lehetőségük nyílt bepillantani például a Budapesti Fegyház és Börtön, az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet, valamint a Tiszalöki Országos Büntetés-végrehajtási Intézet falai mögé.
Dr. Kabódi Csaba, az ELTE Büntető Eljárásjogi és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszék oktatója, előadásában nemzetközi és magyar büntetés-végrehajtási intézetek látogatásainak tapasztalatait osztotta meg a közönséggel.
Hegedűs Judit, az ELTE Pedagógiai és pszichológiai karának oktatója, a pedagógia és a büntetés-végrehajtás összefüggéseit vázolta fel. Emléket állított Volentics Anna örökségének, akit a hátrányos helyzetű, kriminalizálódott fiatalokkal folytatott pszicho-pedagógiai munkája kötött a bűnügyi tudományterülethez. Kiemelte a pedagógia szerepét a bűnmegelőzésben, valamint kitért a büntetés-végrehajtási intézetben dolgozó állomány áldozatos munkájára is.
A konferencia zárásaként Prof. Dr. Ruzsonyi Péter bv. dandártábornok, tanszékvezető egyetemi tanár tartott előadást, amelynek keretében bemutatta a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen zajló KÖFOP-2.1.1-VEKOP-15-2016-00001 „A közszolgáltatás komplex kompetencia, életpálya-program és oktatás technológiai fejlesztése” című projekt célkitűzéseit, valamint várható eredményeit.
