Az Adorján-Tex Kft. varrodájában – amely a Kalocsai Fegyház és Börtönben működik, és fogvatartottak munkáltatásával gyárt textiltermékeket – több mint 108 ezer gyakorló pólót készítettek 2018-ban az elítéltek a hazai rendvédelmi szervek hivatásos egyenruhásainak számára.
2017-ben nagy visszhangot váltott ki, hogy Szaúd-Arábiában állampolgárságot kapott egy női robot, akit Sophiának hívtak. Ez volt az első alkalom, hogy egy mesterséges intelligenciát egy állam saját állampolgárságával ruházta fel és használja mind a mai napig ezt a női robotot.
Kínában kísérleteznek a virtuális nevelővel. Azaz, olyan reintergációs tisztel, aki tulajdonképpen, mint hologram jelenik meg, viszont minden információt tartalmaz az adott fogvatartottról, tud neki segíteni mikor szabadul, milyen kedvezményeket kérhet stb. Tehát a a belé táplált adatokkal kötött és statisztikai módszereken alapuló döntéshozatallal felruházott nevelő segíti a fogvatartottat jogainak gyakorlásában.
A MI fejlesztése 2022-re már rohamléptékűvé vált, azonban még messze nem tartunk ott hogy egy tudományos fantasztikus világképet vizionáljunk, főleg nem olyan szakterületeken mint a büntetés-végrehajtás. Célunk feltérképezni, hogy mi is a mesterséges intelligencia, hogyan és hol alkalmazzák ma őket a legeredményesebben és milyen lehetőségei vannak a büntető igazsgágszolgáltatásnak, s azon belül a bv-nek arra, hogy egyes részterületeken akár záros határidőn belül esetleg bevezetésre kerüljön a MI.
Nagy különbségek mutatkoznak az egyes államok fejlettségi szintje, kutatási kapacitása és általában az MI világában betöltött helyében. Az élmezőnyben az USA és Kína vetélkednek, akik lazább szabályozásban érdekeltek azt hangoztatva, hogy bármilyen korlátozás a területen szükségszerűen a másikat hozná versenyelőnybe és fojtogatóan hatna a hazai kutatásra.
Több európai szakértő szerint a jogalkotás nem képes lekövetni a technológia rendkívül gyors fejlődését, ezért a MI esetében pillanatnyilag csak rugalmas keretszabályok kialakítására törekedhetünk. Ilyenekre azonban mihamarabb szükség lenne, mivel a kiszámítható és tervezhető jogi környezet nagyban hozzájárulna az MI iránti társadalmi bizalom erősítéséhez. A jogi szabályozás feladata kettős: egyrészt meg kell akadályoznia bizonyos emberi jogok MI által okozott megsértését (úgy mint a magánszféra és a személyes adatok védelméhez való jog), másrészt pedig kifejezetten elő kell segítenie bizonyos emberi jogok érvényesülését (például a gyermekek vagy az idősek jogainak biztosítását).
Beszélgető partnereink:
Dr. Hárs András
Eötvös József Kutatóközpont Információs Társadalom Kutatóintézet kutatója
Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar – Nemzetközi Jogi Tanszékének adjunktusa
Bottyán Sándor bv. százados,
kiemelt főreferens,
BvOP Hivatal Koordinációs Főosztály
Dr. Mezei Kitti PhD, tudományos munkatárs
Jogtudományi Intézet,
Társadalomtudományi Kutatóközpont,
Bűnügyi Tudományok Osztálya
A beszélgetés az alábbi linken tekinthető meg: https://uninkehu-my.sharepoint.com/:v:/g/personal/czenczer_orsolya_uni-nke_hu/EdwKt4tP9vdBoaXmqzlrS-EBA3rDYZBgexAFqPzPdgSUag?e=QY51bb