A Kalocsai Fegyház és Börtönben működő varrodában fogvatartottak készítik a rendvédelmi szervek egyenruháját. A gyakorló ruházathoz több mint 163 ezer, míg a társasági ruházathoz több mint 41 ezer kilométernyi alapanyagot használtak fel 2018-ban.
A Magyar Börtönügyi Társaság 2023. május 18-án konferenciával egybekötött közgyűlést tartott. A konferencia levezető elnöke a Dr. Czenczer Orsolya PhD. bv. alezredes asszony, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar, Büntetés-végrehajtási Tanszékének egyetemi docense volt.
A rendezvényt a Társaság elnökhelyettese, Schmehl János bv. vezérőrnagy úr nyitotta meg. Az előadások kezdete előtt sor került a Balla Károly emlékérem átadására. A díjat Dr. Estók József ny. bv. dandártábornok úr, a Magyar Börtönügyi Társaság történeti szekciójának vezetője kapta, elismerve ezzel az elmúlt évtizedek alatt, börtönügyekért tett munkásságát.
Balla Károly rendkívül széles látókörű, olvasott ember volt. Magas fokú műveltségét bizonyítja, hogy a tudomány szinte valamennyi ágával foglalkozott, különösen érdekelték a jogi, földrajzi, ipari, gazdálkodási, nemzetgazdasági és kereskedelmi kérdések. Várkapitányi munkakörénél fogva kiemelt feladata volt a börtönök felügyelete, jól ismerte a börtönök világát, az így szerzett tapasztalatit felhasználva írta meg a „Vélemény a büntetésmód javítása iránt” című dolgozatát, amit 1841-ben könyv alakban is kiadtak. Művében a hazai és a nemzetközi börtönviszonyok, a büntető igazságszolgáltatási rendszer áttekintése kapcsán nem csak kritikai véleményének ad hangot, hanem javaslatokat fogalmaz meg a börtönbüntetések feltételeinek javítására és szabályozására is. A tanulmány az adott kor, a reformkor börtönügyi munkái közöl is kiemelkedik hiányt pótló voltával, gyakorlatias nézőpontjával és – nem utolsó sorban – előremutató, cselekvésre ösztönző nézeteivel. Feltehetően Balla Károly e műve is hozzájárult ahhoz, hogy néhány évtizeddel a műmegjelenése után megszülethessen a Csemegi kódex, és máig nem tapasztalt börtönügyi reform kezdődjön meg hazánkban.
Kiemelkedő irodalmi munkásságával, szaktanulmányaival kiérdemelte, hogy a magyar tudós társaság, a Magyar Tudományos Akadémia tagja legyen.
„Cito pede labitur aetes, azaz gyors lábon rohan az idő”
Előadó: Dr. Pallo József bv. ezredes, habilitált egyetemi docens,
Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar, Büntetőjogi Tanszék
A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény, más néven a Bv. Kódex 10. évfordulója alkalmából fontos az elmúlt évekre történő visszaemlékezés, kezdve a büntetés-végrehajtás törvénybefoglalásának előzmény irataival (Csemege kódex, büntetés-végrehajtási normák, 2009. évi kodifikációs kísérlet), és a rendszerváltás utáni igazságszolgáltatási reformokkal (büntetőtörvénykönyv, a büntető-eljárásjogi törvény, és a büntetés-végrehajtási törvény megalkotása).
A 1230/2010. kormányhatározat követendő irányokat fogalmazott meg, a büntetés-végrehajtás rendszerének átvilágítását.
2013-ban a büntetés-végrehajtási törvény kidolgozása vált a legfontosabb feladattá. Kiváló szakemberekkel létrejött egy munkacsoport, mely az emberi jogok előtérbe helyezésével, a reális és végrehajtható rendelkezések megfogalmazásával, valamint a nemzetközi ismeretek birtokában megkezdte a törvény megalkotását. Az előadás említést tett még a reintegrációs őrizet bevezetéséről, a Központi Kivizsgáló és Módszertani Intézet létrehozásáról, valamint az informatikai fejlesztések szükségességéről. A törvény tervezete 2013. novemberében került előterjesztésre a Parlament elé és 2013. decemberében vált hatályossá. Ezt követően elkészült annak végrehajtási rendelete is.
Továbbá, említést érdemel az is, hogy 2015-ben megjelent az Új utakon a büntetés-végrehajtás című Belügyi Szemle, mely ma már több egyetem tananyagát képezi.
Összefoglalva az előadást elmondható, hogy a büntetés-végrehajtási törvény kiadásával egy korszakváltás történt a büntetés-végrehajtási szervezet életében. A büntetés-végrehajtási törvény az elmúlt 10 év alatt több kérdésre adott választ, mint amennyi kérdést felvetett, így megállapítható, hogy a szabályozás sikeressége tekintetében ez egy jó mutatónak bizonyul. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy örökkévalóságnak készült a büntetés-végrehajtási törvény, a jogalkotási folyamatok elemzése, értékelése állandó feladat, melynek köszönhetően 2015. óta valamennyi évben módosításra került a törvény.
10 évvel később, 2023-ban is egy fontos mérföldkőhöz érkezett a büntetés-végrehajtási szervezet, mely szintén a büntetés-végrehajtási törvény módosítását érintette.
A bv. szervezet átalakulása, az agglomerációs központosítás
Előadó: Horváth Attila bv. ezredes, bv. tanácsos, szolgálatvezető
Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága, Biztonsági Szolgálat
Az előadásban az elmúlt időszak szervezetfejlesztéséről esett szó. Bemutatásra került a büntetés-végrehajtási szervezet felépítése, mely szerint a bv. szervezet közigazgatási szervezetrendszere 3 fő részre tagozódik (központi, területi, helyi igazgatás), a központi irányító szerv a BvOP. A helyi és a területi szervek specifikációit is szemléltette az előadó. Térképen illusztrálásra került, hogy a bv. intézetek elhelyezkedése Magyarország teljes területén lefedettséget biztosít.
Az Agglomerációs központosítás már 1 évvel ezelőtt elkezdődött, törvénybe illesztésével 2023. január 1-től vált hatályossá. Lényege, hogy szervezett feladatrendszerben hatékonyabban fog működni a büntetés-végrehajtás.
Területi működési stratégiát kellett kiépíteni, mert hiába voltak területi szervek, nem láttak el területi funkciókat. Ezeket a helyi szervek látták el.
Az agglomerációs elnevezésről, valamint az 5 agglomerációs központ kiválasztásának menete is az előadás részét képezte.
Jogszabályi háttér: szervezeti törvény, ami legitimálja az agglomerációs működést, meghatározza a státuszát és hatáskörét, a büntetés-végrehajtási törvény különböző funkciókat és feladatokat ad és felruházza jogkörökkel az országos parancsnokságtól és országos parancsnoktól az agglomerációkat és azok vezetőit.
A központosítás legfőbb eredményei:
- Megszületett a büntetés-végrehajtási szervezet személyzetének a teljes reformja, az állománytáblák egységesítése a bv. intézetek tekintetében.
- Az agglomerációs koordinálás mellett hatékonyabb a munkavégzés, illetve a bv. szervezet működése.
- A gazdasági működés az agglomerációs működés mintájára szintén átdolgozásra, racionalizálásra került. Ezt 2023. január 1-től a Bv. Gazdasági Ellátó Intézet koordinálja, melynek eredményeként – az agglomerációs központok munkáját is támogatva – hatékonyabb a javak felhasználása.
A Bv. Holding Vállalatcsoport működésének bemutatása – fókuszban a bv. gazdasági társaságokat és a holdert érintő szervezeti átalakulás
Előadó: Csontos Gergely bv. ezredes, ügyvezető
Bv. Holding Kft.
A vállalatcsoport bemutatására irányult az előadás. A büntetés-végrehajtási társaságok, alapvetően a fogvatartottak foglalkoztatására kerültek létrehozásra. Jelenleg vállalatcsoport szinten 1600 fős a személyi állomány létszáma.
2022-ben 4,7 milliárd forint adózott eredménnyel zárta az évet a vállalatcsoport, a tervezett 1,8 milliárd forinttal szemben.
Említésre került továbbá a belső ellátási rendszer, melynek elsődleges célja a belső ellátás keretében a szervezet teljes kiszolgálása. Az elmúlt időszak tekintetében a piaci értékesítés is előtérbe került a minél magasabb árbevétel elérése érdekében.
2023. évtől strukturális átalakuláson esett át a vállalatcsoport. A Bv. Holding Kft., mint holder számos feladatot átvett a bv. gazdasági társaságoktól, hogy azok a termelő tevékenységre jobban tudjanak fókuszálni. A szakmai irányítás, a felügyeleti tevékenység átkerült a Bv. Holding Kft-hez. Több új szakterület is létrejött. Felügyeleti tevékenységen túl, teljes kontrollrendszer alakult ki (SAP vállalatirányítási rendszer bevezetése), értékesítési és piackutatási marketing tevékenység az egyik alapvető eszköze lett a holder szerepkörében.
Vállalatcsoport főbb tevékenységi köre közé tartozik a mezőgazdaság, az állattenyésztés (juhászat, mangalica és szarvasmarha tenyésztés…stb.), a kész élelmiszer előállítása (tésztafélék, tejtermékek), különböző ipari tevékenységek, és a fogvatartott boltok kiszolgálása, üzemeltetése…stb.
Bemutatásra került az SAP vállalatirányítási rendszer működési elve. Ez egy döntéstámogató fejlesztési irányt jelent a vállalatcsoport életében, segítségével riportok, termelési, gyártási adatok lekérdezése valósulhat meg.
A jövőbeni tervekről, fejlesztésekről is beszámolt ügyvezető úr (HR modul, szerződés-nyilvántartás bevezetése, brandépítés és hozzátartozó arculat bevezetése).
Folyamatban lévő projektek:
- Az ideiglenes biztonsági határzár (IBH) a vállalatcsoport legnagyobb projektje volt 2022-2023-ban. 2023. március 31-én adta át a Nostra Kft. az IBH megerősítését, illetve a 12,5 km-es hódunai szakaszt.
- Másik nagyobb projekt a balatonlellei oktatási és rekreációs központ, amelynek első üteme 2022-ben került átadásra.
- ÖKO lakópark, szolgálati lakópark kialakítása is megvalósult.
A Budapesti Börtönmúzeum, a Büntetés-végrehajtási Szervezet Szakmatörténeti Gyűjteményének és Dokumentumtárának bemutatása
Előadó: Várkonyi Zsolt bv. ra., főosztályvezető
Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága, Stratégiai, Elemzési és Tervezési Főosztály
A rendezvényünk helyszínén megrendezésre került a Budapesti Börtönmúzeum, a Büntetés-végrehajtási Szervezet Szakmatörténeti Gyűjteményét és Dokumentumtárát bemutató kiállítás.
Az előadásokat követően Schmehl János bv. vezérőrnagy úr megköszönte a jelenlévők figyelmét, illetve részvételét, továbbá köszönetet mondott az előadóknak is, hogy prezentációjukkal hozzájárultak a rendezvény színvonalának növeléséhez. Végül zárta a rendezvényt.
Az alábbi linken keresztül elérhető a videó, mellyel betekintést nyerhet a kedves látogató a múzeum világába.
Fotók: BvOP Kommunikációs Főosztály / Gulyás Emőke fotográfus tanuló