Büntetés-végrehajtás

A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény módosítása

Előadó: Dr. Jancsó Gábor, büntetőjogi jogalkotásért felelős helyettes államtitkár

Államtitkár úr előadása során került bemutatásra a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény módosítása.

A törvénymódosítással egy olyan, úgynevezett kategória-és kreditrendszer került bevezetésre, amelyben a fogvatartottak előmenetele kiszámítható és átlátható, s amely által elérhető lett egy olyan rendszer, amelyben mindenki érdekelt az enyhébb kategória elérésében. A besorolási rendszer az elítéltek biztonsági és fogvatartási kockázatára reagál, továbbá megkönnyíti a fogvatartottakkal való egyéniesített bánásmódot. A rezsimszabályokat és a biztonsági kockázati besorolást váltotta fel a kategóriarendszer, a kreditrendszer pedig a fogvatartottak értékelését és előmenetelét hivatott biztosítani. A törvénymódosítás kiemelt célja a lehető legnagyobb reintegrációs „karrier” bejárása, az enyhébb és szigorúbb kategóriából történő mozgás lehetőségének, továbbá a fokozatosság elvének elősegítése.

Az előadás folyamán összehasonlításra került a progresszív rezsimrendszer, valamint a kategória- és kreditrendszer.

A korábbi szabályozás során sokkal inkább a fokozatokra helyeződött a hangsúly, melynek szerepe továbbra is megmaradt oly módon, hogy egy homogén egészben olyan könnyedén kezelhető rendszer került kialakításra, amelyet a fogvatartotti állomány öt kategóriában való kezelése segít elő.

Teret kaptak az előadás során az alapjogi kérdések, továbbá az európai uniós jogalkotás, mind jogalkotói, mind végrehajtói megközelítésből. A jogorvoslati kérdések tisztázásának kiemelt szerepe van a testidegen döntések minimalizálásában, valamint az adminisztratív és diszfunkciós terhek elkerülésében, így ezen korlátok és határok körét is fókuszban kell tartani.

Összefoglalva az előadást elmondható, hogy kellő szervezeti motiváció, tapasztalat és alaposan kimunkált szakmai kezdeményezések nélkül nem valósult volna meg ily módon a büntetés-végrehajtási szervezetet érintő szabályozási háttér megújítása.
 

A Csengeren létesülő új büntetés-végrehajtási intézet aktuális helyzete

Előadó: Biczó László bv. dandártábornok, projekt szakmai vezető

A következőkben Csenger külterületén létesülő új büntetés-végrehajtási intézet bemutatását hallgathatta meg a közönség.

Az előadás első részében az intézet alapadatairól esett szó. A megszokott börtönépítészeti metódusoktól eltérően egy ötszintes, modern és környezetbarát építészeti megoldásokkal kialakított épület komplexum megépítésére került sor. Az új börtön a jogszabályi környezethez és előírásokhoz maradéktalanul igazodik. A fogvatartotti épület három összeépített csillag elemből áll, amelyben az alapzárkákon kívül betegszobák és mozgássérült zárkák is helyet kaptak. A zsúfoltság csökkentése jegyében és az elkülönítés szabályait betartva a zárkák 1-2 személyesek, leszámítva a befogadó zárkákat, amelyek 4 személy elhelyezésére alkalmasak. A fogvatartotti épület mellett az intézet egészét fogja képezni a parancsnoki szint, az irányító központok, a szerver park, az iroda épületek, a parkolók, a kiszolgáló létesítmény, egyes műhelyek, a kutyatelep, a munkacsarnokok, a kulturális és oktató termek, az egészségügyi blokk és nem utolsó sorban a személyi állomány részére fenntartott rendelők, étkezdék és a szolgálati lakópark is.

Említésre került továbbá a munkaterhek csökkentését és a reintegrációs törekvések növelését elősegítő KIOSZK rendszer. A rendszer célja többek között a fogvatartottak önállósítása. A készülékek elérhetővé tételével a fogvatartottak minden őket érintő ügyről értesülni fognak. Lehetőségük lesz továbbá a kapcsolattartókkal üzenetet váltani a személyi állományi ellenőrzést és engedélyezést követően.

A megújuló energia felhasználása kiemelt fókusszal bír, így a napelem, a levegő- és hőszivattyú, a szelektív hulladékgyűjtés mellett a papírmentes munkavégzés is prioritást élvez. A tervek szerint az új intézet kulcsmentes lesz, azaz a digitális megoldások kiváltják a korábbi módszereket. Az úgynevezett napirend szoftver által, indokolt esetben a fogvatartott szabadon mozoghat az intézetben, így személyi állomány nélkül is biztosított a mozgási lehetőség.

A mesterséges intelligenciának köszönhetően a digitális innováció számos további területen megjelenik és segíti az intézet működését.

Összességében egy világszínvonalú, high-tech, kiemelt biztonsági kockázatú, magas profilú elítéltek fogvatartására alkalmas büntetés-végrehajtási intézet jön létre, amely hosszú időre zárójelbe teheti a zsúfoltság problémáját is, irányt mutatva egyben a már meglévő büntetés-végrehajtási intézetek jövőbeni informatikai és biztonságtechnikai fejlesztése tekintetében.

150 éve született Szöllősy Oszkár a magyar börtönügy kiemelkedő alakja

Előadó: Dr. habil. Pallo József bv. ezredes, egyetemi docens

A konferencia zárásaként a 150 éve született Szöllősy Oszkár megemlékezésére került sor. A Magyar Börtönügyi Társaság egyik fontos küldetése, hogy emlékezetében tartsa azon elődöket, akik a maguk korában elkötelezett hívei voltak a börtönügy tudományának. Sokan voltak az egyetemi katedra alakjai és sajátították el a tudományos gondolkodást. Szöllősy Oszkár volt egyike azon személyeknek, aki mindezek mellett a gyakorlati oldalt képviselte.

Szöllősy Oszkár 1874. február 24-én született Sátoraljaújhelyen. 1898-ban Budapesten szerzett jogi doktrátust, majd sikeres ügyvédi vizsgát tett, így lett a későbbiekben szakíró és 1906-tól ügyész. A börtönügy kérdéseinek rendezésével az Igazságügyi Minisztérium 6. sz. főosztályán töltött évei alatt kezdett el foglalkozni. Szakírói tevékenysége alatt különféle írásai jelentek meg, de a legnagyobb áttörést a Magyar börtönügy címmel megjelent monográfia jelentette. Prof. Dr. Mezey Barna, a Társaság elnöke ezt a mai magyar büntetés-végrehajtás kottájának is nevezte.

Könyvében célként a gyakorlat és az elmélet szintézisére való törekvés fogalmazódott meg. Később, 1920-ban egy újabb írása jelent meg, melyben feltárta azokat a bűnöket, amelyeket a Tanácsköztársaság alatt követtek el. Műve a „Gonosztevők a diktatúrában” címmel jelent meg. Talán kijelenthető, hogy ez az írása hiteltelenítette el a későbbi közvélemény szemében, hiszen itt kendőzetlenül, sokak számára túlzottan is naturalisztikus módon fogalmazta meg gondolatait.

1936. június 2-án érte a halál Budapesten. Dr. habil Pallo József bv. ezredes úr szorgalmazta egykori lakóháza falán egy emléktábla elhelyezését vagy a sírhelyének védetté nyilvánítását, tekintettel arra, hogy a parcella, ahol el van helyezve, hamarosan felszámolásra kerülhet.
 

Balla Károly emlékérem átadása

Az előadásokat követően került sor az immáron 6. sorszámú Balla Károly emlékérem átadására. Elnök úr ismertette a Társaság Elnökségének döntését és kihirdette a Balla Károly díj jutalmazottjának személyét. A díjat a magas színvonalú szakmai tevékenységének elismeréseként Dr. Lőrincz József professzor úr kapta, aki nem tudott részt venni az eseményen, így a díj átadására a rendezvényt követően kerül sor.

Elismerésül, az emlékérem mellett az alábbi szöveggel ellátott oklevél is átadásra kerül a díjazottnak:

„A Magyar Börtönügyi Társaság ezen oklevél kibocsátásával erősíti meg, hogy 

Dr. Lőrincz József úr,

meghatározó szerepet játszott a büntetés-végrehajtási szervezet utánpótlás-nevelésében, a büntetés-végrehajtási jog egyetemi szintű oktatásának meghonosításában és a képzésben.

Szakmai tevékenysége kiemelkedő hatással van a magyar büntetés-végrehajtási tudományosság művelésére, szervezésére. Elévülhetetlen érdemeket szerzett a Börtönügyi Szemle megteremtésében és a Magyar Börtönügyi Társaság megszervezésében.

Mindezek alapján a Magyar Börtönügyi Társaság a kiemelkedő tudományos és szervező munkássága iránti elismerés jeléül, Dr. Lőrincz József urat a 6. sorszámú Balla Károly díj-ban részesíti.

Budapest, 2024. május 14.”
 

Ki is volt Balla Károly és miért köszönhet neki oly sokat a magyar börtönügy?

Balla Károly személyét számos módon lehetne jellemezni, hiszen jogász, költő, publicista, továbbá a Magyar Tudományos Akadémia tagja is volt. Mindemellett életútjának számottevő részét a büntetés-végrehajtás keresztezte, így a hosszú évek során kellően kiismerte a börtönügy minden mélységét és magasságát. Ezen az úton szerzett gyakorlati tapasztalatai alapozták meg – a későbbi Csemegi kódex megszületését elősegítő – a „Vélemény a büntetésmód javítása iránt” címmel megjelent szakmai művét. Mind hazai, mind nemzetközi viszonylatban elemezte a börtönviszonyokat és tárta fel a rendszer hiányosságait, problémáit. Kritikái mellett azonban konkrét esetek által levezetett megoldásokat is megfogalmazott, amely a börtönbüntetések feltételeinek javítására és szabályozására is rávilágított. Tanulmánya nem csupán a büntetés-végrehajtás kezelésének segítése szempontjából volt hiánypótló, hanem a problémák megközelítésének mikéntje miatt is, továbbá nem kizárólag teoretikus oldalról tárta fel a megoldandó problémákat, hanem gyakorlati oldalról is. Mindent összevetve kijelenthetjük, hogy Balla Károly munkássága is hozzájárult a kor börtönügyi reformjának kezdetéhez.

Az előadásokat és az emlékérem jutalmazottjának kihirdetését követően Prof. Dr. Mezey Barna elnök úr megköszönte a megjelent tagok részvételét és az esemény ezen részét, a konferenciát zárta, majd átadta a szót Schmehl János elnökhelyettes úrnak, akinek vezetésével a tisztújító közgyűlés lefolytatódott.

A Társaság elnökségi, az egyes szekciók vezetői, továbbá a számvizsgáló bizottság tagságát érintő személyi változásokat tartalmazó módosított Alapszabály az illetékes Törvényszék általi hitelesítést követően a Társaság honlapján (https://bv.gov.hu/hu/magyar-bortonugyi-tarsasag) közzétételre kerül.

(A fotókat készítette: Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága Kommunikációs Főosztály munkatársa)