A Budapesti Fegyház és Börtön, vagyis a „Gyűjtő” területén működő Budapesti Faipari Termelő és Kereskedelmi Kft.-ben munkáltatott fogvatartottak több mint háromezer asztalt, szekrényt, heverőt és közel kétezer ötszáz irodai széket gyártottak2018-ban.
Az igazság védelmében
1054 Budapest, Steindl Imre u. 8.
06/1/301-8100
bv@bv.gov.hu
Hogyan lett a fényképezésből hivatás?
2025-08-29 10:48
A magyar fotográfia napját minden évben augusztus 29-én ünnepeljük. 1840-ben Magyarországon ezen a napon készült el az első fénykép nyilvános eseményen: A Magyar Tudós Társaság 11. nagy gyűlésén Vállas Antal, az akadémia rendes tagja egy általa készített képet mutatott be a társaság többi tagjának, mely a Dunát és a Várat ábrázolta. Ezzel bizonyította, hogy képes a fény felhasználásával élethű képet alkotni. Azóta a képalkotás szenvedéllyé, az önkifejezés eszközévé vált.
A büntetés-végrehajtási szervezetben is számos kollégánk rendelkezik tehetséggel ezen a területen. A magyar fotográfia napja alkalmából hét munkatársunkat mutatjuk be, akik elmesélték, hogyan vált a fényképészet az életük részévé.
Kőfaragó Adrienn ra. - Baranya Vármegyei Büntetés-végrehajtási Intézet
„Már gyermekkoromban is nagyon érdekelt maga a fényképezőgép működése, illetve annak használata által megragadott pillanat. Leginkább tájképek fotózása érdekel, emellett a fekete-fehér fotók is erősen hatnak rám. Véleményem szerint a fényképek többet mondanak minden szónál. Ezek által újra tudjuk élni vizuálisan is az adott eseményt, amely képes újra élménnyé válni. A pillanat megörökítése maga a varázslat.”
Bozsik Anita bv. törzsőrmester – Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BvOP)
„Már kislány koromban szerettem fényképezni és megörökíteni a családi pillanatokat, jó érzés volt később közösen lapozgatni az albumokat. Mindig vonzottak a művészetek, jól rajzoltam, néhány rajzomat a szakközépiskolában még ki is állították, de tudtam, hogy fotózni szeretnék. Érettségi után felvételt nyertem Szolnokra fotós iskolába, de sajnos azt egyéb okok miatt abbahagytam. A fotózás sokáig hobbi maradt, közben 12 éve a büntetés-végrehajtási szervezetnél dolgozom. A munkám során sokszor gondolkoztam el egy-egy látott pillanaton, hogy ezt meg kellett volna örökíteni. 2019-ben eldöntöttem, hogy tanulni szeretnék valamit, így jelentkeztem egy fotós iskolába. Sikeresen felvételt nyertem, de a 2020-as koronavírus miatt online folytattuk, ami nem volt egyszerű, de sikerült a portfólió és megszereztem a szakképesítést.
2021-ben új lehetőséget kaptam, és a BvOP Kommunikációs Főosztályán kezdtem dolgozni, ahol alkalmam nyílt képeket is készíteni. A kollégáim sok mindenre meg is tanítottak, amiért mindig is hálás leszek nekik, hiszen nem egyszerű műfaj a börtönökben fotózni, de különleges. Szabadidőmben továbbra is hobbiként fotózom családot, gyerekeket, természetet. A jövőben szeretnék jobban nyitni a külvilág felé és többet foglalkozni a fotózással. Közel 10 év után lettem fotós, és hiszem, hogy ha valamit igazán akar az ember, megvalósítja – én is így tettem.”
Katzer Dániel ra. – Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BvOP)
„A fényképezéssel 2019-ben kezdtem el komolyabban foglalkozni, majd 2022-ben iratkoztam be a fotós iskolába, ahol tanáraim felfigyeltek rám és mentorálni kezdtek. Két tanáromat szeretném külön kiemelni: Imre Tamást és Lakatos Pétert, akiket ma már barátaimnak is nevezhetek. Szerencsésnek érzem magam, hogy a hobbimból a munkám lett: 2025. július 7-én kezdtem el dolgozni a BvOP Kommunikációs Főosztályán. Számomra a képalkotás történetmesélés - lehet az egy idős néni Vietnámból, vagy egy kisfiú az Etiópia és Kenya határán húzódó demilitarizált övezetből –fényképészként az a feladatom, hogy megmutassam világunk szépségeit és szomorúságait.”
Tégli László c. bv. törzszászlós – Büntetés-végrehajtási Szervezet Oktatási, Továbbképzési és Rehabilitációs Központ
„Kezdetben a videószerkesztés világa vonzott: történeteket akartam mesélni mozgóképekkel. Amikor beiratkoztam egy fotós iskolába, akkor fedeztem fel igazán a fényképezőgép erejét. Már az első alkalommal lenyűgözött, hogy egyetlen kép mennyi érzelmet, történetet és részletet képes átadni. A videóban a mozgás ragadja meg a nézőt, a fényképekben viszont a pillanat áll meg örökre – és ez a felismerés indított el azon az úton, amelyen ma is járok. Azóta a pillanat megörökítés számomra nem pusztán hobbi vagy technika, hanem történetmesélés, felfedezés és önkifejezés. A fény és árnyék játéka, a mindennapok apró részletei és a nagy egészek harmóniája mind arra ösztönöznek, hogy újabb és újabb nézőpontokat mutassak meg.
Több mint 300 fotóm jelent meg a National Geographic Magyarország online felületén. Két képem, az „Open your mind” és „A bölcsesség kulcsa” bekerült az EPTA (Európai Büntetés-végrehajtási Képző Akadémiák) pályázatának top 20 válogatásába, ahol 34 ország 102 pályamunkájából választották ki őket, és nemzetközi kiállításon is bemutatták. Képeim többször szerepeltek kiállításokon, publikációkban, valamint online és nyomtatott sajtóban is.”
Bornyi Márton ra. – Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BvOP)
„A fotográfia és a vizuális kultúra szeretete családi hagyományból ered, édesapám és nagypapám is operatőrként dolgozott. 2016 és 2021 között fényképész vállalkozóként esemény-, tánc-, színház- és sportfotózással foglalkoztam. Autodidakta módon kezdtem el ezt a hivatást, majd később a Jashcik Álmos Művészeti iskolában tanultam tovább, ahol a 2021/22-es tanévben fotográfiát is oktattam, művészeti és médiafotográfia szakon. Később az OSZK Digitalizáló Központjában kulturális örökségeket digitalizáltam, jelenleg pedig a büntetés-végrehajtás fotósaként dolgozom, ahol egyben videós feladatokat is végzek. Szabadidőmben a streetfotó és az analóg fotográfia áll közel hozzám.”
Kevevári Zoltán bv. főtörzsőrmester – Márianosztrai Fegyház és Börtön
„Már gyerekként szívesen vettem magamhoz a családi fényképezőgépet, sőt pályázaton is részt vettem, ahol álmaim gépe volt a nyeremény. Sajnos megnyerni nem sikerült, de rájöttem, hogy ezzel szeretnék foglalkozni. 2016-ban megvettem az első cserélhető objektíves fényképezőgépet, amely fordulópontot jelentett számomra. A képeim hamar felkeltették a környezetemben élők figyelmét, ismerőseim családi eseményekre kértek fel. A pozitív visszajelzések megerősítettek, hogy a fotózás több mint hobbi. 2019-ben elvégeztem egy fotográfiai tanfolyamot, majd vállalkozást alapítottam. Azóta saját stúdióm és professzionális felszerelésem van, rendezvényeken, esküvőkön, iskolákban, óvodákban és karácsonyi díszletben készítek felvételeket.
2022-ben tagja lettem a váci Foton Alkotói Körnek, ahol rendszeresen tartunk közös fotózásokat, és kiállításokon mutatjuk meg alkotásunkat. A fotózás számomra az alkotás egyik legizgalmasabb formája. Órákig kísérletezem fényekkel, árnyékokkal és részletekkel, hogy minden tökéletes legyen. A gondolat képpé válik, és ez a folyamat lelkesít, ezért sosem fáradok bele.”
Rajtuk keresztül köszöntünk minden fotókedvelő munkatársunkat!
