A Budapesti Fegyház és Börtön, vagyis a „Gyűjtő” területén működő Budapesti Faipari Termelő és Kereskedelmi Kft.-ben munkáltatott fogvatartottak több mint háromezer asztalt, szekrényt, heverőt és közel kétezer ötszáz irodai széket gyártottak2018-ban.

A büntetés-végrehajtási szervezet az elmúlt évtizedben korábban soha nem látott fejlődésen és technikai modernizáción esett át. Felmerülhet a kérdés, hogy egy 21. századi színvonalat képviselő szervezet esetében hogyan fér meg egymás mellett az innováció és a régi idők emlékét őrző építmények? A bv. azon kettős értékrendszert képviselő szervezet, amely az újkori vívmányok minél szélesebb körű alkalmazása mellett egyaránt elhivatott a történelmi értékek megőrzésére. A Műemléki Világnap apropóján a rácsok mögött rejlő műemlékek előtt tisztelgünk.
Az ICOMOS 1983-ban határozta el, hogy meghirdeti a Műemléki Világnapot, ezzel is felhívva a figyelmet a műemlékvédelem fontosságára, lehetőségeire és szükségességére. Az első megemlékezést 1984. április 18-án tartották, és azóta évről évre egyre több ország csatlakozik a kezdeményezéshez. A világnap alkalmából bemutatjuk azokat a műemlékeket, amelyek büntetés-végrehajtási intézetek területén találhatók, és amelyek különleges értéket képviselnek. Egy építmény műemléki védettség alá helyezéséhez meg kell felelni a műemléki érték törvényi követelményének, ami megnyilvánulhat korában, egyediségében, tipikusságában, építéstechnikai jelentőségében, környezetével való összefüggésében, eszmei értékében, valamint védett, és védendő együtteshez való tartozásában.
A Tököli Országos Büntetés-végrehajtási Intézet jellegzetességét, a víztorony épületét – a bv. intézet kezdeményezésére – 2024-ben nyilvánították műemlékké. Az 1929-ben épült víztorony az intézet igazi szimbólumává vált. A 30 méter magas – egyes források szerint 96 éves –, jellegzetes formájú víztorony kapacitása 200 m3, ami régen a börtön vízellátását szolgálta. Az eredeti funkcióját az építmény már két évtizede nem tölti be. Az intézet azonban fontosnak tartotta, hogy építészeti emlékként megőrizzék, ezért kezdeményezték a műemléki védetté nyilvánítási eljárást. A tököli intézet víztornyának nevesített műemléki értékei: a tömege, a vasbeton pillérei, valamint a tartályának homlokzati kialakítása.
A börtönépítési program keretében – 1855 és 1885 között – került sor a Váci Fegyház és Börtön kápolnájának felépítésére, azzal a céllal, hogy a fegyencek részére méltó istentiszteleti helyet biztosítsanak. A kápolna a magyar börtönépítészet egyik kiemelkedő és egyedülálló alkotása, amely műemlékvédelmi szempontból nagy jelentőséggel bír. Az épület neogótikus építészeti stílusjegyeket visel magán.
A Baranya Vármegyei Büntetés-végrehajtási Intézet északi oldalát hosszasan határolja a majd 800 éves, számos háborút és városvezetést túlélt eredeti várfal maradványa, amely egykor a falakon belül élők védelmét szolgálta. Az egykor 3000 méter hosszú kőfal egyes részei a város több pontján még ma is állnak. A masszív kőfal napjainkban több mint hét méter magasan emelkedik a börtönépületek fölé, autentikus hangulatot árasztva magából. A pécsi börtön északi oldalát ma is ez a műemléki védettség alatt álló építmény határolja.
A Balassagyarmati Fegyház és Börtön Magyarország legrégebbi, eredetileg is e célra épült büntetés-végrehajtási intézete, mely 1845-től látja el funkcióját. Az épület nemcsak történetét, de építészeti jelentőségét tekintve is egyedülálló, klasszicista stílusban épült műemlék. A Kalocsai Fegyház és Börtön épületének külső falán található, a Szabadulás Kútja elnevezésű emlékművel büszkélkedhet. A Márianosztrai Fegyház és Börtön épülete maga is műemlék, melyet eredetileg a pálos kolostornak építettek Nagy Lajos király uralkodásának idején. Ugyanígy a Zala Vármegyei Büntetés-végrehajtási Intézet teljes épülete műemléki értéket képvisel, végül, de nem utolsó sorban a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet I., valamint II. objektuma büszkélkedhet a műemlék minősítéssel.













