A Budapesti Fegyház és Börtön, vagyis a „Gyűjtő” területén működő Budapesti Faipari Termelő és Kereskedelmi Kft.-ben munkáltatott fogvatartottak több mint háromezer asztalt, szekrényt, heverőt és közel kétezer ötszáz irodai széket gyártottak2018-ban.
Az igazság védelmében
Hajdú-Bihar Vármegyei Büntetés-végrehajtási Intézet
4024 Debrecen, Iparkamara u. 1.
06-52/526-210
debrecen.uk@bv.gov.hu
Ismét Debrecen nevezetességeinek nyomában jártunk!
2023-09-22 11:00
2023. szeptember 21-én a Debrecen-i Református Nagytemplomot látogattuk meg. A templom ajtajában Oláh István lelkipásztor fogadta a személyi állományt.
Oláh István lelkész izgalmas előadást tartott a debreceni reformáció, valamint a Református Nagytemplom történetéről. A templomba látogatók megcsodálták a Kossuth-széket, az egyik eredeti Vizsolyi bibliát, a templom kortörténeti kiállítását és a bibliai makett kiállítást. Bejárták a keleti és nyugati templomtornyot. A legbátrabbak végig sétáltak két torony közötti, 40 méter magasan elhelyezett panorámajárdán és felmentek a még magasabban lévő Rákóczi-haranghoz.A történetből kiderült, hogy Szent András templom állt a jelenlegi templom helyén, és az, hogy az évszázadok alatt milyen korszakok és évszámok fűződnek a történelmi helyszínhez.
Újabb élményekkel gazdagodva sétált vissza az állomány a BV Intézetbe miközben azon tanakodtak, hogy melyik debreceni nevezetességét fognak meglátogatni legközelebb. Köszönet az Intézet vezetésének, hogy a személyi állománynak ilyen élményekkel teli lehetőséget biztosítanak szolgálat utáni kikapcsolódás lehetőségeként.
A debreceni református nagytemplom Debrecen legjellegzetesebb épülete, 1500 m²-es alapterületével az ország legnagyobb református temploma, ezenkívül a legnagyobb protestáns templom is az országban. A Magyarországi Református Egyház jelképe, miatta nevezik Debrecent gyakran „kálvinista Rómának”.
A nagytemplom helyén már a középkorban is templom állt, de az leégett. Helyébe gótikus stílusú csarnoktemplom, az András-templom épült 1297 és 1311 között, alapterülete kb. 16×43 méter volt. Ez a templom 1564-ben leégett, újjáépítésüket Bethlen Gábor vezetésével indította el a már protestáns város 1626-ban. A templom mellett épült egy torony, melyben elhelyezték azt az 56 mázsás harangot, melyet I. Rákóczi György öntetett, a harmincéves háborúban zsákmányolt ágyúkból. 1802. június 11-én a város tűzvészeinek egyik legnagyobbika, mely a város egyharmadát elhamvasztotta, elérte a templomot is.
Az új templom építésével 1803-ban a város Péchy Mihályt bízta meg. A bal oldali torony 1818-ra készült el, a jobb oldali (keleti) pedig 1821. augusztus 6-án. A tornyok 61 méter magasak. A Nagytemplom és a kollégium két történelmi eseménynek is színhelyévé lett: az 1848-49-es szabadságharc kormánya Debrecenbe menekülve itt mondta ki 1849. április 14-én a Habsburg-ház trónfosztását, és hirdette ki a Függetlenségi Nyilatkozatot. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés 1944 decemberében szintén a kollégiumban ülésezett.
