A Budapesti Fegyház és Börtön, vagyis a „Gyűjtő” területén működő Budapesti Faipari Termelő és Kereskedelmi Kft.-ben munkáltatott fogvatartottak több mint háromezer asztalt, szekrényt, heverőt és közel kétezer ötszáz irodai széket gyártottak2018-ban.
Az igazság védelmében
Somogy Vármegyei Büntetés-végrehajtási Intézet
7401 Kaposvár, Kossuth L. u. 19.
06-82/529-740
kaposvar.uk@bv.gov.hu
1 család, 3 generáció, 100 év szolgálat
2026-06-18 14:53
A Horváth család története szinte összeforrt a kaposvári börtönével: 3 generáció 4 családtagja eddig már mintegy 100 évet szolgált a kaposvári intézetben, és vajon mennyi lesz még? Hiszen Horváth Henriette bv. alezredes, bv. tanácsos asszony, aki a Személyügyi és Titkársági Alosztály alosztályvezetője, megkezdte a 28. szolgálati évét. Így elmondható, hogy életében már többet volt a börtön dolgozója, mint nem.
Jelenleg a nagy múltú Horváth családból már csak ő tartozik az aktív állományba, de a kolléganő nagyapja, néhai Horváth László bv. alezredes és édesapja, Horváth Lajos ny. bv. ezredes, továbbá nagynénje, Horváth Anna is mind ugyanitt, a Somogy Vármegyei Bv. Intézetben szolgáltak.
Horváth Lajos ny. bv. ezredes úrral beszélgettünk:
- Édesapám a Lengyeltóti Járásbírósági Börtön parancsnoka volt 1948-tól, majd annak megszűnésekor, 1954-ben javító - nevelő előadóként került át a Kaposvári Börtönbe. 1956-ban lett parancsnok, egészen az 1975-ös nyugdíjazásáig. A család élete olyannyira egybefonódott a börtönnel, hogy itt volt a szolgálati lakásunk is, itt éltünk 1959-től édesapám nyugdíjazásáig, sőt, a volt gyerekszobám lett később a parancsnoki irodám. A húgom, Anna, édesapám nyugdíjazását követően, 1975-ben lett ügykezelő és egészen 2000-ig látta el feladatát, én pedig 1983. augusztus 1-jén kerültem szintén ide a kaposvári börtönbe pénzügyi szolgálatvezetőnek, majd 1991-ben megpályáztam a gazdasági vezetői beosztást, amit el is nyertem. Ennek keretében én építettem ki az önálló fogvatartotti foglakoztatást - idézte fel nosztalgikusan.
- Parancsnoknak 2000. január 1-jén neveztek ki, amely tisztséget 2005. december 31-ig töltöttem be. Édesapám az első alezredes, én pedig az első ezredes voltam a kaposvári börtön életében. A lányom még akkor került ide, amíg még én is az aktív állomány tagja voltam és most már így együtt elkerültük a 100. szolgálati évet is, hogy ő is már 27 éve itt dolgozik. Ez már egy tradíció a családban, bár nem hiszem, hogy még bárki folytatná ezután.
- Arra büszke vagyok, hogy négyünk közül soha senkit nem vontak fegyelmi felelősségre ez alatt a több, mint 100 év alatt, sőt édesapám az akkor legmagasabb szintű kitűntetést, a Munkás Paraszt Hatalomért Emlékérmet is megkapta, amiért 1956-ban megvédte a börtönt.
Horváth Henriette bv. alezredes, bv. tanácsos asszonyt kérdeztük, mit jelent számára a kaposvári börtön:
- Biztos munkahelyet, kihívást, barátságot jelent. Számomra ez alatt a 27 év alatt sok barátot adott a börtön, hiszen több időt töltünk itt egymással, mint otthon, ezért nagyon fontosnak tartom a munkahelyen is kiépíteni és megőrizni a jó, sokszor már valóban baráti kapcsolatokat.
- Sokat jelent nekem ez a családi vonal, amiről édesapám is mesélt, hogy már 100 éve jelen vagyunk az intézet történetében és amit kiemelnék, hogy nem csak hogy a büntetés-végrehajtásban, hanem egyazon intézetben dolgoztunk mindannyian és ugyanitt gyűjtöttük ezt az idáig immár több, mint 100 évet is. Szeretek itt dolgozni és remélem nyugdíjas éveim megkezdéséig itt is maradok, nem is tudnám már másképp elképzelni, azt viszont nem hiszem, hogy a családban lesz még olyan, aki ezt a tradíciót folytatná - osztotta meg gondolatait Henriette.
