Büntetés-végrehajtás

Intézetünk újonnan megbízott reintegrációs tisztje sakk szakkört vezet az érdeklődő fogvatartottaknak, akik kis csoportos formában vehetnek részt a foglalkozáson. A kiválasztásnál a sakk ismerete nem volt szempont, hiszen teljesen kezdő, sakkozni nem tudó, és a sakk szabályait amatőr szinten ismerő személyek is esélyt kaptak. A nagy érdeklődésre való tekintettel a létszám bővítése vagy újabb csoport indítása is szerepel a tervek között.

Hogy miért pont sakk oktatást tartanak a fogvatartottaknak? Az Új pedagógiai szemle 9. számában, 2007-ben Duró Zsuzsa – A sakk képességfejlesztő hatásának a vizsgálata című írásában így érvel:

„Mire nevel tehát a sakk? Becsületességre, a következmények vállalására, önuralomra, helyzetértékelésre, gyors megítélésre és döntésre, felelősségérzetre, versenyszellemre, a versenytárs tiszteletére, kitartásra, önbizalomra, a kudarcok elviselésére, lényeglátásra, barátságra, rendszeres és pontos munkavégzésre, fegyelmezett viselkedésre, a szabályok, normák és törvények tiszteletben tartására.

És mit fejleszt? Analizáló és szintetizáló képességet, emlékezőtehetséget, elvont (absztrakt) és logikus gondolkodást, a megosztott figyelem képességét, produktív képzeletet, az összefüggések felismerésének képességét, a gondolkodás divergens (széttartó, több megoldást nyújtó) jellegét, az összpontosítás képességét, kreativitást, elvonatkoztatási és általánosítási képességet, problémaérzékenységet, kombinatív képességet, a módszeres és hatékony gondolkodást, a tanulási képességet. A sakk megtanít arra is, hogy tanulás nélkül nem lehet fejlődni, hogy az ellenfelet nem szabad lebecsülni, hogy nehéz vagy kritikus helyzetekből is ki lehet jutni, hogy egyes problémákra számos megoldást lehet találni, hogy nem szabad a harcot az első sikertelenségnél feladni, hogy a problémamegoldást ismételten újra kell kezdeni, hogy a vereséget is el kell viselni, hogy a szabályokat kötelező módon be kell tartani. A sakkot tehát fontos személyiségfejlesztő eszközként is számon tarthatjuk.”