Büntetés-végrehajtás

Szeidl Tamás bv. ezredes az V. Agglomerációs Központ parancsnokának köszöntő szavait követően főtisztelendő Palánki Ferenc a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye megyéspüspöke az érkező Ferenc pápa üzenetével köszöntötte a jelenlévőket és kezdte meg az általa celebrált misét.

„Krisztus a jövőnk” Mit jelent az a hívő emberek számára? Igehirdetésének alapjául Szent Pál apostol Efezusiaknak írt levelének 3. fejezetének 18. versét választotta. Prédikációjában rámutatott, hogy Jézus Krisztus mindent meghaladó szeretete pedig az, hogy mégis szeret, annak ellenére, hogy milyenek is vagyunk mi emberek. Az Ő szeretete mindent meghaladó szeretet. Ferenc püspök az igehirdetésében egyértelművé tette, hogy Jézus Krisztus él és feltámadt és vele együtt feltámadnak mindazok, akik hisznek Ő benne. Ennek örömét, ennek a végtelen szabadságnak az örömét kívánja mindenki számára.

„A mi segítségünk az Úr nevében van, ki teremtett, ki megtart és bölcsen eligazgat mindeneket! Neki legyen dicsőség mindörökké!” köszöntéssel kezdte igehirdetését főtiszteletű Dr. Fekete Károly a Tiszántúli Református  Egyházkerület püspöke. Ferenc püspök után ő a kételkedő Tamás képével folytatta a húsvéti történetet János evangéliumának 20. fejezetéből.

Igehirdetésében azt kérte, hogy a kételkedés eszközével jusson el mindenki a hitig. Jézusnak húsvét után nem volt akadály a bezárt ajtó. Ő más természettel, fizikai adottságokkal ruháztatott fel, akinek tér és idő nem számít. Ennek a  példájaként zárja ünnepi igehirdetését: „ Nincs olyan zárka vagy hely, ahol Ő vele, a Feltámadottal ne lehetne találkozni”

A pápa látogatás előtti hitmélyítő ünnepi istentiszteleten főtisztelendő Kocsis Fülöp Hajdúdorogi Főegyházmegye érsek metropolitája szeretett volna a fogvatartottak és az agglomeráció intézeteinek lelkészei között szolgálni, azonban a pápa látogatással kapcsolatos feladatai elszólították. Megkérte, főtisztelendő Szocska Ábelt a Nyíregyházi Egyházmegye megyéspüspökét, hogy helyette tolmácsolja az Úr szavait.

Ábel püspök Ferenc pápa érkezésével, az ő tiszteletteljes fogadásával, az ő nagyságával kapcsolatban osztott meg néhány gondolatot. Ferenc pápa viselkedése a Krisztus követésében kiemelkedő, kiemelkedő abban, amit hirdet. Jó példát mutat, mint egy atya a gyermekének. Mindezt Krisztus iránti tiszteletből teszi. Az apa, mint jó példakép hasonlatával mutatja meg és magyarázza azt az imádságot, melyet Ő tanított, a „Mi Atyánk” imádságot. Melyben megszólítja az apját, melyet Jézus Krisztustól tanultunk. Mely fohászban felhívja a figyelmet, hogy tekintsünk úgy Istenre, mint a mi atyánkra. Akire felnézünk, akiben bízunk, aki utat mutat nekünk.

Ábel atya prédikációja végén kérte, hogy vele együtt a jelenlévők együtt mondják el háromszor, három formában a „Mi Atyánkot”. Elsőként úgy, ahogyan az meg van írva, majd úgy, ahogy Jézus a mennyei Atyától tanulta, majd harmadikként, úgy ahogyan azt a teremben lévők atyáiktól, szüleiktől, nagyszüleiktől megtanulták.

Az igehirdetések végén mindhárom püspök Isten áldását kérte a jelenlévőkre, szeretteikre, életükre.

Végezetül az ünnepi istentiszteletnek otthont adó intézet osztályvezető intézeti lelkésze nagytiszteletű Darvas Szilárd Máté evangéliumának 28. részének 19. és 20. verseinek szavaival köszönte meg püspök atyák szolgálatát, tanítását, hogy mi is a minden nép közé tartozhatunk.

„Menjetek el és tegyetek tanítvánnyá minden népet…és íme, én veletek vagyok minden napon a világ végezetéig.”