A reintegrációs őrizet a családi kapcsolatok erősödése mellett a munkakeresést és nem utolsósorban a börtönök telítettségét is csökkentő jogintézmény, amely a társadalomra kevésbé veszélyes bűncselekményt elkövető elítélt számára kínál lehetőséget, hogy szabadságvesztésük utolsó hónapjait otthonukban, távfelügyeleti eszközzel biztosítva töltsék.
Youtube
A fogvatartottnak – aki enyhébb súlyú szabálysértések elkövetése miatt kiszabott elzárását töltötte a Tolna Vármegyei Büntetés-végrehajtási Intézetben – mindössze 61 napot kellett volna még eltölteni a rácsok mögött a szabadulásig. A büntetés-végrehajtás szakembereinek tapasztalatai szerint az ilyen rövid végrehajtási idővel rendelkező fogvatartottak szökéseinek hátterében családi problémák, gyakran magánéleti okok állnak. Jellemzően az ilyen problémákkal küzdő fogvatartottak nem mérlegelik, hogy nem érdemes szökni, hiszen a szökevényeket rövid időn belül, átlagosan néhány óra alatt vagy a büntetés-végrehajtás vagy a rendőrség munkatársai elfogják. Az elfogott fogvatartottal szemben büntetőeljárás indul. A büntetőtörvénykönyv 283. §-a alapján, aki a büntetőeljárás alatt, illetve a szabadságvesztés vagy az elzárás végrehajtása során a hatóság őrizetéből megszökik, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A fogvatartottak rendszerint azzal sincsenek tisztában, hogy korlátlanul enyhíthető a fogolyszökés elkövetőjének büntetése, ha – mielőtt tartózkodási helye a hatóság tudomására jutna – önként feladja magát.
A legutóbb, Cegléden elfogott elítélt ügyét gyorsított eljárásban tárgyalta a bíróság, a szökött rab nem jogerősen 2 év 6 hónap börtönbüntetést kapott.





