Az 1878. évi V. törvény, vagyis a Csemegi-kódex volt az első magyar nyelvű, európai trendeknek megfelelő, átfogó büntetőjogi szabályozást tartalmazó törvénykönyv Magyarország történelmében, amely évtizedekre határozta meg a korabeli büntetés-végrehajtási munkát.
A Koronavírus-fertőzés Elleni Védekezésért Felelős Operatív Törzs döntése alapján a büntetés-végrehajtási szervezet felfüggesztette az ideiglenes intézetelhagyások (kimaradás, eltávozás) engedélyezését a fogvatartottak számára, beleértve a korábban engedélyezett – de még meg nem kezdett – ügyek végrehajtását.
Az intézkedésre ideiglenesen, járványügyi megelőző érdekből van szükség. A büntetés-végrehajtási szervezet ezzel az intézkedéssel kizárja annak a lehetőségét, hogy az eltávozásról vagy kimaradásról viszaérkezők által - estlegesen - bejuthasson a koronavírus a börtönök falain belülre, ezzel veszélyeztetve a testület személyi állományát és a teljes fogvatartotti közösséget.
A már engedélyezett kérelmek – amennyiben azok indoka továbbra is fennáll – utólag pótlásra kerülnek.