A mezőgazdasági profilú táraságok 2017-ben önellátó tevékenységük keretében 448 tonna sertéshúst, 239 tonna csirkehúst, 9,8 millió darab pékárut és 32 tonna burgonyát állítottak elő, illetve termeltek meg.
Nagy sikerrel zárták az idei nyárindító Múzeumok éjszkája programot a résztvevő büntetés-végrehajtási intézetek. A börtönlátogatásokat, kiállításokat, ujjlenyomatvételeket és az izgalmas bemutatókat hatalmas érdeklődés övezte: közel 1500-an látogattak el az ország különböző bv-s programhelyeire.
Az érdeklődők között voltak olyanok, akik nosztalgiázni tértek vissza sorkatonai szolgálatuk teljesítésének helyszínére, míg másokat a zárt világ iránti kíváncsiság vonzott, de a személyi állomány tagjai közül is többen éltek a lehetőséggel, hogy megmutassák családtagjaiknak a munkahelyüket.
Népszerű helyszín volt a szombathelyi börtön a Múzeumok éjszakáján: két csoportban 194 látogató ismerkedett a bástyafalon belüli világgal. A drótkerítések mögé pillanthattak a sátoraljaújhelyre ellátogatók is. Az intézet területén helyet foglaló Börtönmúzeumhoz már órákkal a tervezett nyitás előtt érkezni kezdtek az érdeklődők, akik a nap végére meghaladták a 160 főt.
A Szombathelyi Országos Büntetés-végrehajtási Intézet az idén új helyszínként csatlakozott a Múzeumok éjszakája szombathelyi programjaihoz. Hogy az újdonság varázsának vagy a zárt világ iránti természetes emberi kíváncsiságnak köszönhető-e az élénk érdeklődés, nem tudni, az azonban tény, hogy múlt szombaton este két turnusban közel kétszáz ember pillanthatott be az intézet falai mögé. Sokan éltek a felkínált lehetőséggel és rabszállítóval érkeztek az intézetbe. A járművekre a Savaria Múzeumnál és a Szombathelyi Képtárnál szállhattak fel az előzetesen regisztrált érdeklődők. A vendégek izgalmas este elé néztek, hiszen az intézet műveleti osztályának tagjai és a szolgálati kutyákkal foglalkozó munkatársai látványos bemutatóval készültek. Az imitált fogolyszökés és a túszejtés – akárcsak „élesben” a tornyokkal és több száz kamerával védett börtönben – a parkoló melletti füves területen is eleve kudarcra volt ítélve, és ebben az egyenruhásokon kívül nagy szerepe volt az intézet állományát erősítő két négylábúnak, Pirosnak és Conornak. A "közönség"nagy tapssal jutalmazta a bemutatót. A program a bástyafalon belül folytatódott: sokan rácsodálkoztak a zárkákban talált tiltott eszközökre – a könyvbe vagy éppen kártyapakliba applikált minitelefonok mellett azt a duplafalúvá preparált flakont is sokáig forgatták a kezükben a látogatók, amelyik bekerülése idején minden bizonnyal nem csak borotvahabot rejtett.
A Sátoraljaújhelyi Fegyház és Börtön zárt objektumába léphettek, ezáltal autentikus élményben részesülhettek azok, akik az intézet területén helyet foglaló Börtönmúzeumba váltottak jegyet. Az érdeklődés olyannyira nagy volt, hogy már órákkal a kapunyitás előtt megérkeztek az első látogatócsoportok és jóval a tervezett zárás után mentek csak el az utolsók. Börtönmúzeumban az idei Múzeumok éjszakája a "300 éves a szabadságvesztés-büntetés Magyarországon" gondolat köré szerveződött. Ehhez kapcsolódóan folyamatos, rendhagyó tárlatvezetéseket tartottak, amin felvillantottak az elmúlt három évszázadnak egy-egy fontosabb állomását (testi fenyítés korszaka a kalodával, deressel; a büntetés-végrehajtás aranykora a 120 éves ujjlenyomat-vétellel; és a mai kor bemutatása zárka-selfievel, a múzeum előtt pedig a technikai és kényszerítő eszközök valamint rabomobil-bemutatóval).
Rengetegen voltak kíváncsiak a nagyobb rendezvényekhez csatlakozott zalai és szolnoki intézetek kiállító helyeire is.
Lebilincselő betyárkalandban vehettek részt azok, akik az idén huszonegyedik alkalommal megrendezett Múzeumok éjszakáján a Kunszentmártoni Helytörténeti Múzeumba látogattak, szám szerint 650-en! A Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Büntetés-végrehajtási Intézet e jeles napon a kunszentmártoni börtön múzeumban (Tömlöcben) népszerűsítette ezt a rendkívüli hivatást. Hatalmas érdeklődés fogadta az intézet által kiállított mintazárkát és a rabszállító autót, a toborzó asztaluknál pedig kicsik és nagyok tehették próbára tudásukat kvízjátékokkal, rejtvényekkel. A nagykun kapitányok törvényszékéről, a bűnről és a büntetésekről szóló múltbéli utazásra vártuk az idelátogatókat. A rendezvényen megelevenedett a „Betyár múlt”. Zsandárok biztosították a rendet és a kunszentmártoni bíró mondott azonnali ítéletet a bűnös betyárokra.Az idei évben a Kunszentmártoni Helytörténeti Múzeum a kismúzeumi kategóriában az Év Múzeuma díjat vehette át. A múzeumnak otthont adó épület 1782-1853-ig börtönként üzemelt. A 20. század közepéig fogházként használták, korszerűtlensége miatt 1958-ban végleg bezárták. A múzeum az elmúlt évekhez hasonlóan az idén is színes hagyományőrző programokkal szórakoztatta az érdeklődőket. A látogatók a rendezvény ideje alatt megkóstolhatták a Karcag vidékén hagyományos paraszti lakodalmak elmaradhatatlan Ferdinánd süteményét.
Június 24-én este a Göcseji Múzeum kihelyezett helyszíneként ismét megnyitotta kapuját a Zalaegerszegi Törvényszék, ahol mintegy 300 látogató volt kíváncsi a borzongató jelenetekre. Az est két tárlatvezetését rövid, korabeli jelenetek kísérték, amelyek során elsőként megidézték az egykori végvárat, amely a mai törvényszék helyén állt. Kiderült, mennyit érne ma egy vitéz zsoldja, és az is, hogy milyen „fizetéskiegészítést” intéztek maguknak egykor a katonák. Visszamentek 66 évet az időben és megmutatták, milyen lehetett az utolsó nyilvános kivégzés, amely során Koma Máriát, a „zalaegerszegi darabolós gyilkost” érte utol a végzet. A tárgyalóterembe lépve újabb véres jelenetnek lehettek szemtanúi a látogatók: dr. Vlasics Antalt, egy fiatal zalai származású bírót munka közben gyilkolták meg a ’70-es években Marcaliban. Egy stilizált börtöncellában és rabruhába bújt dolgozóink kíséretében bemutatták a Zala Vármegyei Büntetés-végrehajtási Intézet múltját és jelenét. Olyan kérdésekre kaphattunk választ mint, hogy mikor van takarodó, mit esznek a rabok, mekkora a legkisebb zárka.
A szombathelyi rendezvényről készült videós összeállítást itt tekinthetik meg: