Az Adorján-Tex Kft. varrodájában – amely a Kalocsai Fegyház és Börtönben működik, és fogvatartottak munkáltatásával gyárt textiltermékeket – több mint 108 ezer gyakorló pólót készítettek 2018-ban az elítéltek a hazai rendvédelmi szervek hivatásos egyenruhásainak számára.
Szent Adorján emlékhelyek
Magyarországon Szent Adorján emlékét Zalavár, Mártély, és Lipseszentadorján őrzi. Zalavár-Várszigeten Szent Adorján bazilika romjait tárják fel, Mártélyban és Lipseszentadorjánban a vértanú tiszteletére került felszentelésre a templom.
Zalavári Történelmi Emlékpark
Szent Adorján kultuszának egyik legfontosabb hazai emlékhelye Zalavár-Várszigeten található, mely Zala megye egyik meghatározó történelmi helyszíne is. Itt tekinthető meg a régészek által feltárt múlt maradványa: a Szent Adorján bazilika romja, amelynek alapfalai egy hazánkban egyedülálló alaprajzú, méretét tekintve hatalmas épületről árulkodnak. Az Emlékpark ad otthon továbbá a szláv népek által emelt Cirill és Metód emlékműnek, az Árpád-kori alapokon felfalazott Szent István kápolnának, valamint a Makovecz Imre tervei alapján felállított Millenniumi Emléképületnek.
Forrás: http://www.turautak.com/cikkek/latnivalok/tortenelmi-emlekhelyek/zalavari-tortenelmi-emlekpark.html
Zalavár, Szent Adorján-bazilika romjai
Karoling kori szentélykörüljárós, gyűrűs-kriptás, valószínűleg Szent Adorjánnak szentelt bazilika volt, feltárása 2000-ben történt, a nyugati homlokzathoz egy torony, délen kolostor csatlakozott. A kolostor és a vár romjait 1999-2001 között tárták fel. Valamikor itt, a mai községtől távol (1,5 km) a mocsárban egy római erődítés helyén épített várat és templomot(Mosaburg néven a IX. század közepén Pribina szláv fejedelem, aki Nagy Károly frank király unokájától kapta ezt a területet. Az évtizedek óta zajló kutatás során több templom alapfalait tárták fel. A Vársziget területén található Szent István által 1019-ben alapított bencés apátság romja, melyet a 15. században várfalakkal erődítettek. A várat 1702-ben felrobbantották. A Karoling kori szentélykörüljárós, gyűrűs-kriptás, valószínűleg Szent Adorjánnak szentelt bazilikát 2000-ben tárták fel. A Nyugati homlokzathoz egy torony, Délen kolostor csatlakozott. A kolostor és a vár romjait 1999-2001 között tárták fel. Liutpram salzburgi érsek építtette a templomot, ahol elhelyezték Hadrianus (Szent Adorján) mártír maradványait. Az építés 852-53 körül kezdődött. Az ásatások során feltárták a bazilika alapfalait. A kor szokásainak megfelelően a felszentelt templomokban egész alakos szenteket temettek el. A Szent Hadrianus-templom is azt a célt szolgálta, hogy a frissen megkereszteltekben erősítse a keresztény hitet. Az építés kezdete 852-53-ra tehető, s 870-ben már fölszentelt templomról tudunk. A templom mellé szerzeteseket rendeltek, feltehető, hogy akkor is létezett egy kolostor. Maga a templom ötven méter hosszú, huszonöt méter széles volt, s ilyen korai időből egész Kelet-Európában nem ismert ekkora méretű istenháza. A szentély körül félkörívben föld alá süllyesztett folyosó fut végig, amelyet az oldalhajókból lehetett megközelíteni, ahonnan három kápolna nyílt. A Nyugat-Európában is egyedülálló lelet az un. szentélykörüljárós templomok őstípusa lehetett. A nyolc évig tartó ásatások után a bazilika romjait konzerválták és újra felszentelték. Forrás: Turautak.com
Mártély
Mártély (Szentadorjánmártély) község Csongrád megyében, a Tisza folyó partján, Hódmezővásárhelytől 10 km-re fekszik. A település már az Árpád-korban sűrűn lakott volt. A zalavári bencés apátság birtokai közé tartozott, miután I. István király a zalavári apátságnak adományozta halászatával együtt. A zalavári apátság védőszentje, Szent Adorján után a Mártélyban található templomot is a szent tiszteletére szenteltek fel.
Forrás: Termek.baudata.hu
Lipseszentadorján
Lipseszentadorján három község - Lispe, Szentadorján és Erdőhát - egyesítéséből jött létre 1937-ben. Szentadorjánt hazánk egyik legősibb települései között tartják számon. Források szerint Szent István király a falut a zalavári apátságnak adományozta. Szentadorján ugyanis már ebben az időben templomos hely volt. A községben 1936-ban emeltek templomot, melyet Szent Adorján vértanúról neveztek el. A templom oltárképe Szent Adorjánt és feleségét, Natáliát ábrázolja.