A Budapesti Fegyház és Börtön, vagyis a „Gyűjtő” területén működő Budapesti Faipari Termelő és Kereskedelmi Kft.-ben munkáltatott fogvatartottak több mint háromezer asztalt, szekrényt, heverőt és közel kétezer ötszáz irodai széket gyártottak2018-ban.
Balassagyarmati Fegyház és Börtön
A Balassagyarmati Fegyház és Börtön a legrégebbi ,eredetileg is annak épült és ma is működő börtön, melynek építését 180 évvel ezelőtt kezdték meg modern szemlélet jegyében.
Idén volt 180 éve, hogy elkezdték építeni a balassagyarmati börtönt. Számos forrás, mely a magyar börtönökről ír, nem is említi a klasszicista épületet, hiszen az a reformkor börtönépítési hullámát megelőzően, innovatív módon már 1845 második felében működött, szemben a reformkor börtönépítészeti hullámában 1854-ben elsőként megépült szegedi börtönnel.
Balassagyarmat 1790-től lett Nógrád vármegye székhelye, így Balassagyarmatra került a törvényhozás és a börtön is, azonban a körülményeket tekintve leromlott állagú épületbe, mai szóhasználattal élve embertelen körülmények uralkodtak. Az 1835-ben megépült impozáns vármegyeháza mellett működő börtön körül tehát egyre több gond adódott, mely fokozatosan előtérbe helyezte egy új börtön építésének gondolatát Végül 1837-ben határozott a közgyűlés egy építési terv elkészíttetéséről.
A végső dokumentum a Magyar Királyi Építési Főigazgatóságon Novák Dániel királyi főépítész tiszt nevéhez fűződik. A tervezés során mindvégig a magánrendszert tartották szem előtt. A helytartótanácshoz 1840-ben nyújtották be az új börtön építésének terveit, de a nógrádiak annyira halaszthatatlannak vélték az építkezés megkezdését, hogy a dokumentumok visszaérkezését megelőzően, 1842-ben már elindult a munka.
A centrális alaprajzú épületet az eredeti tervek szerint egy „U” alakú épület is körbevette volna, hasonlóan a mai volt vármegyeháza épületéhez, azonban valószínűsíthetően gazdasági okok miatt ez a körbeépítés nem a tervezet szerint készült el.