A Budapesti Fegyház és Börtön, vagyis a „Gyűjtő” területén működő Budapesti Faipari Termelő és Kereskedelmi Kft.-ben munkáltatott fogvatartottak több mint háromezer asztalt, szekrényt, heverőt és közel kétezer ötszáz irodai széket gyártottak2018-ban.
Budapesti Fegyház és Börtön
A Budapesti Fegyház és Börtönben jelenleg száznyolcvan nő dolgozik, vagyis a személyi állomány több, mint negyven százaléka hölgy. Az intézet valamennyi szakterületén képviseltetik magukat, és a férfi munkatársak nemcsak a nőnapon értékelik jelenlétüket. A héten kolléganőinkkel beszélgetünk szakmai pályafutásukról, terveikről, a munka és a magánélet egyensúlyáról.
Balázsi Zsuzsa bv. százados az Agglomerációs Osztály osztályvezető-helyetteseként dolgozik. Kevesen tudják róla, hogy eredetileg balettművésznek készült, azonban egy sérülés miatt fel kellett adnia ezt az álmot. Zsuzsa vallja, hogy elhivatottságát, kitartását és maximalizmusát a balettnak köszönheti. „15 év kemény munkájának egy bokatörés vetett véget, pont két héttel a Madách Színházba leszervezett próbatánc előtt. Tudtam, hogy civil szakmát kell választanom, és mivel gyerekkoromban sokat voltam kórházban, a segítő hivatás mellett döntöttem.” A céltudatos hölgy szociálpedagógiai alapdiplomát szerzett az egri Esterházy Károly Főiskolán, majd elvégezte az ELTE kriminológia szakos mesterképzését is.
„A szakmai gyakorlatomat a Heves Megyei Bv. Intézetben töltöttem, ahol kiteljesíthettem az extrém élménykereső énemet. Olyan emberekkel foglalkoztam, akikkel a diáktársaim közül senki nem akart. Látni szerettem volna azt a fejlődést, amit társadalmi elvárásként fogalmaznak meg az elítéltekkel szemben.” – mondja Zsuzsa, aki fiatalkorú és női fogvatartottaknak tartott témacentrikus foglalkozásokat az egri börtönben.
A diploma megszerzését követően jelentkezett a Budapesti Fegyház és Börtönbe, ahol 2018 októberében pályázati referensként kezdett. Négy hónap után kapott lehetőséget a reintegrációs tiszti munkára a Gyűjtő „B” objektumának szigorú fegyház részlegén, ahol egy tapasztalt mentor egyengette az útját.
„A mai napig példaként tekintek Ica nénire, aki azt is megtanította, hogyan kell nőként megállni a helyemet a körleten. Tartást, emberi és szakmai értékeket közvetített. Rajta kívül a többi kollégámtól is mindig megkaptam a szükséges támogatást.”
Zsuzsa másfél év elteltével vezető reintegrációs tisztként kamatoztatta a megszerzett tudást.
„A körleten nincs két egyforma nap. Mindig adódnak olyan helyzetek, amikre megoldást kell találni, de a megfelelő kommunikáció és a kollégákkal való együttműködés eredményeként gördülékenyen telnek a napok. A fogvatartottakkal mindig következetes voltam, így hiteles tudtam maradni. Amit ígértem, azt mindig betartottam, de csak olyat ígértem, amit be is tudtam tartani. Az elítéltek sosem vonták kétségbe a tekintélyemet, azt is el tudtam fogadtatni velük, ha kérelmeiket nem engedélyezték.”
2021 februárjában meglepetésként érte, hogy az újonnan megalakult Szakmai Ellenőrzési és Koordinációs Osztály csapatába hívták, ahol az agglomerációs központosítással kapcsolatos előkészítő feladatokat végezték. Lehetőséget kapott arra, hogy jobban megismerje a szabályozási környezetet és a büntetés-végrehajtási szakma szélesebb spektrumait.
„Az új beosztásomban egy kicsit mindenhez érteni kellett. Más elvárások és szempontok szerint végeztük a napi munkát. Kifejezetten tetszett, hogy a javaslattételnek súlya van, és az együttműködés hatékonysága a napi eredményekben mérhető.”
Balázsi Zsuzsát szorgalmának és hivatástudatának köszönhetően 2023. január 01-i hatállyal a II. Agglomerációs Központ Agglomerációs Osztályának osztályvezető-helyettesi beosztásába léptették elő. Továbbra is lendületesen és lelkiismeretesen végzi a munkáját, gyűjti a vezetői tapasztalatokat és szívesen vesz részt az új kollégák betanításában is. A visszajelzések alapján a kollégái igazi csapatjátékosnak tekintik, aki mindig a konszenzusra törekszik.
„Ha az ember ténylegesen dolgozik, annak meglesz az eredménye. Büszke vagyok rá, hogy amit elértem, azt a munkámnak, a befektetett energiámnak köszönhetem.” – vallja Zsuzsa.