A Budapesti Fegyház és Börtön, vagyis a „Gyűjtő” területén működő Budapesti Faipari Termelő és Kereskedelmi Kft.-ben munkáltatott fogvatartottak több mint háromezer asztalt, szekrényt, heverőt és közel kétezer ötszáz irodai széket gyártottak2018-ban.
Az igazság védelmében
Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet
III. Objektum: 1108 Budapest, Maglódi út 24.
III. Objektum: Telefon: 06-1/432-2600
fovaros.uk@bv.gov.hu
II. Objektum: 1027 Budapest, Gyorskocsi u. 25.
II. Objektum: Telefon: 06-1/488-50-10
fovaros.uk@bv.gov.hu
I. Objektum: 1055 Budapest, Nagy Ignác u. 5-11.
I. Objektum: Telefon: 06-1/475-5500
fovaros.uk@bv.gov.hu
Apa és lánya egy hivatás szolgálatában
2026-06-17 13:07
A közeledő apák napja alkalmából különleges családi történetet mutatunk be a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézetből. Körmendi István bv. főtörzszászlós és lánya, Körmendi Anita Hanna ra. nemcsak családi kötelékben állnak egymással, hanem ugyanannak a szervezetnek a tagjaiként is szolgálják a közösséget.
Körmendi István bv. főtörzszászlós 1997. június 1-jén kezdte meg szolgálati jogviszonyát a büntetés-végrehajtási szervezetnél, jelenleg a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet II. Biztonsági Alosztályán teljesít szolgálatot. Lánya, Hanna 2024. szeptember 15-én csatlakozott a szervezethez, és a Titkársági Osztályon rendvédelmi alkalmazottként dolgozik.
A büntetés-végrehajtás világa Hanna számára már gyermekkorában is ismerős volt. Édesapja hivatása révén korán betekintést nyerhetett ebbe a különleges szakmai közegbe. Több alkalommal vett részt a szervezet által rendezett táborokban, ahol nemcsak a közösséget, hanem a hivatás alapvető értékeit is megismerhette. Az évek során édesapja kollégáival is kapcsolatba került, akik közül ma már többen munkatársai lettek.
A család kötődése a büntetés-végrehajtáshoz azonban nem áll meg az apa-lánya párosnál. Több generáción átívelően jelen van ez a hivatás a rokonságban: nagyszülők, nagynénik, nagybácsik és unokatestvérek is szolgáltak vagy jelenleg is szolgálnak a szervezet különböző intézeteiben.
Hanna számára a pályaválasztás természetes döntés volt. Elmondása szerint mindig vonzotta a felelősségteljes, szolgálaton alapuló munka, amely hozzájárul a társadalom biztonságához és rendjének fenntartásához. Fontos számára a fegyelem, a következetesség és a hivatástudat, amelyeket nap mint nap gyakorolhat munkája során. Ebben meghatározó szerepe volt édesapja példamutatásának, tapasztalatainak és elkötelezettségének is.
Különleges közös pont az életükben, hogy mindketten 19 évesen szereltek fel a büntetés-végrehajtási szervezethez. Ez a párhuzam még szorosabb kapcsolatot jelent számukra, Hanna pedig büszkén tekint arra, hogy édesapja nyomdokaiba léphetett.
Bár ugyanannál az intézetnél dolgoznak, eltérő szakterületen látják el feladataikat. Ez lehetővé teszi számukra, hogy megőrizzék szakmai önállóságukat, miközben kölcsönösen megértik egymás munkájának kihívásait és felelősségét.
– Mivel ugyanabban a rendszerben dolgozunk, jobban átlátjuk egymás szakmai helyzetét és terheit, ami egy stabil háttértámogatást jelent. Ugyanakkor az, hogy külön területen vagyunk, megőrzi a szakmai függetlenségünket, miközben továbbra is adott a lehetőség, hogy bármikor támaszkodjunk egymás tapasztalataira és megértésére – fogalmazott Hanna.
Közvetlen szakmai együttműködésre ritkán nyílik lehetőségük, azonban az intézet II. objektumában szervezett intézetlátogatások során rendszeresen találkozik munkájuk. Ilyenkor Körmendi István nappalos szolgálata során segítséget nyújt a látogatások lebonyolításában, így apa és lánya közösen is hozzájárulhatnak a feladatok sikeres végrehajtásához.
Apák napján különösen fontos megemlékezni azokról az édesapákról, akik nemcsak családjuk számára jelentenek biztos támaszt, hanem példájukkal a következő generációkat is inspirálják. Körmendi István bv. főtörzszászlós számára talán nincs nagyobb elismerés annál, mint látni, hogy lánya az ő példáját követve választotta a büntetés-végrehajtási hivatást.
Ahogy Hanna fogalmaz:
„Édesapám büszke lehet arra, hogy az ő példáját követve én is a büntetés-végrehajtási hivatást választottam. Igyekszem a munkámat felelősségteljesen, becsületesen és lelkiismeretesen végezni, valamint megfelelni azoknak az értékeknek, amelyeket tőle tanultam. Büszke lehet arra, hogy kitartóan dolgozom a céljaim eléréséért, vállalom a szolgálattal járó kihívásokat, és hozzájárulok a közösség biztonságához.”
Ez a történet jól példázza, hogy a hivatás szeretete, az elkötelezettség és a szolgálat iránti tisztelet nemcsak a munkahelyeken, hanem a családokon belül is generációról generációra öröklődhet.
