A Budapesti Fegyház és Börtön, vagyis a „Gyűjtő” területén működő Budapesti Faipari Termelő és Kereskedelmi Kft.-ben munkáltatott fogvatartottak több mint háromezer asztalt, szekrényt, heverőt és közel kétezer ötszáz irodai széket gyártottak2018-ban.
Az igazság védelmében
Bács-Kiskun Vármegyei Büntetés-végrehajtási Intézet
Kecskemét, Mátyási utca 2.
06-76/483-783
kecskemet.uk@bv.gov.hu
Cserepes háztól a törvényszéki palotáig
2024-11-26 11:23
Kecskemét város 1857-től rendelkezett törvényhatósági joggal. Ettől az időponttól kezdve több alaklommal felvetődött egy törvényház megépítésének gondolata, ám pénz hiányában a kivitelezés mindannyiszor elmaradt. A kiegyezést követően a „Hírös város” vezetése az úgynevezett „Cserepesben” adott helyet a megyeházának, a járásbíróságnak és a fogháznak. Sajnos fényképek nem maradtak fenn – a városközpontban található, a mostani rendelőintézet helyén lévő épületben tapasztalható börtönviszonyokról – ám egyértelműen zsúfoltságra utal, hogy a fogvatartottak létszámának emelkedésével rövidesen kénytelenek voltak néhányuknak a régi városházán helyet biztosítani.
Az 1878-as Csemegi-kódex nyomán, a századforduló környékén korszerű börtönök egész sora nőtt ki a földből országszerte. Kecskeméten 1904-ben adták át az új törvényszéki palotát, amelyet a híres börtönépítész, Wágner Gyula műépítész tervei alapján ( az ő nevéhez fűződik egyebek mellett a budapesti „Gyűjtő” és a szegedi „Csillag” tervezése is) épített meg egy esztendő alatt Robelli Aladár szegedi vállalkozó. A munkálatok 1903 augusztusában kezdődtek meg, és még ugyanebben az évben novemberben bokrétaünnepélyt tartottak és jutalmakat osztottak szét az építőmunkások között, jelezvén, hogy kiváló ütemben halad a kivitelezés. A tempót az építők továbbra is tartani tudták így, 1904. októberében megkezdhette működését az új törvényszéki palota.
Az épületegyüttes fogházi részének pontos leírását egy korabeli lelkiismeretes, magát megnevezni nem kívánó krónikás rögzítette. Az ő alapos feljegyzéséből idézünk: „Maga a fogházi épület a törvényszéki palota hátsó részéből mintegy T- alakban nyúlik ki amelynek első két szárnya a törvényszéki palotával van összekötve.” Megtudhatjuk továbbá azt is, hogy a börtönben összesen negyvenegy magánzárkát, tizennégy közös zárkát, két kórszobát, egy ragályos szobát, valamint huszonkettő mellékhelyiséget alakítottak ki. A második emeleten egy imaterem kapott helyet, a fogház hátsó udvarán pedig munkatermet építettek, amelyben egyszerre akár negyven rab is dolgozhatott.
Az azóta eltelt százhúsz év alatt kisebb-nagyobb felújításokat végrehajtottak a létesítményen, ám napjainkra meglehetősen szűkössé vált. Jelenleg több mint száz, elsősorban letartóztatott fogvatartott várja a falak között, hogy ítélet szülessen büntető ügyeikben.
