A Budapesti Fegyház és Börtön, vagyis a „Gyűjtő” területén működő Budapesti Faipari Termelő és Kereskedelmi Kft.-ben munkáltatott fogvatartottak több mint háromezer asztalt, szekrényt, heverőt és közel kétezer ötszáz irodai széket gyártottak2018-ban.
Márianosztrai Fegyház és Börtön
A kommunista diktatúra áldozataira emlékeztek 2023. február 24-én pénteken Márianosztrán a börtön falán elhelyezett emléktáblánál. A megemlékezésen Rétvári Bence, a térség országgyűlési képviselője Mindszenty József hercegprímás szavait idézve kiemelte: a történelem legkegyetlenebb rendszere a kommunizmus. Márianosztrán a megemlékezés nem csupán az elhurcolt és elhunyt áldozatok miatt aktuális. Itt működött a korszak egyik legtöbb politikai foglyot őrző intézete is.
“Ne feledjük el, hogy történészek kutatásai alapján 800 ezer honfitársunkat hurcolták el a kommunista időszakban a Gulágra és közülük 200 ezren sohasem tértek haza. Hetvenezer ember vándorolt ki a kommunista hatalom átvételekor Magyarországról, az ’56-os forradalom napjaiban pedig 200 ezer. Egymillió ember ellen indítottak büntetőeljárást. Azok, akik azt mondták, hogy ők majd a burzsoák ellen lépnek fel, a nagytőkések, gyárosok, főpapok, nemesek ellen lépnek föl, igazából egymillió magyar ember ellen indítottak büntetőeljárást, amelyeknek a többsége olyan dolgozó ember volt, gazda ember volt, akiket elvileg ők a munkásparaszt kormányban mondták, hogy képviselnek. Pedig valójában a börtönöket javarészt nem főpapokkal vagy nem főnemesekkel vagy gyárosokkal, hanem azokkal töltötték meg, akiknek a nevében ők a hatalmat gyakorolták. 1945 és 1988 között összességében 1200 embert végeztek ki a rezsim alatt. 10 ezer embert vittek Hortobágyra, vittek sok ezer embert Recskre és lehetne még sorolni, hogy kiket vont valamilyen őrizet alá a kommunista államhatalom, vitt kényszer munkatáborba vagy idézőjelesen egyszerűen csak bélistázott, nem engedte, hogy vezető állást töltsön be a munkahelyén és nem engedte a gyermekeinek, hogy továbbtanuljon. Ez a rendszer volt a kommunista rendszer, amit mi mindnyájan megtapasztaltunk” – fejtette ki Rétvári Bence.
A kommunizmus a márianosztrai fegyintézet történetét 1949-től határozta meg.
„1957. augusztus 8-án, amikor megérkeztünk Nosztrára, alig néhányan lézengtek a zárkákban. A fegyintézet ugyanis a forradalom napjaiban az ostrommal fenyegtő tömeg nyomására kiengedte rabjait. … Nosztra sorsa felől - hogy ismét szigorított fegyintézet lesz – csak akkor döntöttek, amikor új rabtömegek áramlottak friss ítélettel a letöltő házakba. Néhány hónap alatt Nosztra is megtelt, a magánzárkákban 59 tavaszán már négy-öt ember szorongott.” – írta Eörsi István, eredeti nevén Schleiffer Ede(1931-2005) író, költő, műfordító, publicista, aki az 1956-os forradalomban aktívan részt vett, főként újságírói tevékenységével. 1956 decemberében nyolc év börtönre ítélték, de 1960. augusztus 20-án amnesztiát kapott. Könyvében Márianosztrán töltött napjaira is emlékezik…
Ebben az időszakban többek között Márianosztrán raboskodott Háy Gyula (drámaíró, műfordító), Déry Tibor (író), Gérecz Attila (költő, sportoló, forradalmár), Göncz Árpád (író, műfordító, politikus) is.
Forrás: 0627.hu/2023/02/retvari-bence-mindnyajunk-csaladja-hordoz-valamit-a-kommunizmusbol-seruleskent/