A Budapesti Fegyház és Börtön, vagyis a „Gyűjtő” területén működő Budapesti Faipari Termelő és Kereskedelmi Kft.-ben munkáltatott fogvatartottak több mint háromezer asztalt, szekrényt, heverőt és közel kétezer ötszáz irodai széket gyártottak2018-ban.
Márianosztrai Fegyház és Börtön

A magyar kultúra napját minden évben január 22-én ünnepeljük, annak apropóján, hogy 1823-ban ezen a napon fejezte be Kölcsey Ferenc a „Hymnus” kéziratát. A büntetés-végrehajtási szervezet idén is széles körben emlékezett meg a jeles napról, a megemlékezés-sorozathoz a Márianosztrai Fegyház és Börtön is csatlakozott.
A Himnusz a magyar nemzeti identitás kiemelkedő eleme, emiatt az Országgyűlés 2022 decemberében hivatalosan is állami emléknapnak nyilvánította január 22-ét. Az ünnep már 1989 óta jelen van az életünkben. A magyar kultúra napja alkalmából számos kulturális intézmény, múzeum, könyvtár, színház és művelődési ház különleges programokkal várta a látogatókat, de a büntetés-végrehajtási szervezet sem feledkezett meg az ünnepről.
A reintegrációnak kiemelt része a nemzeti értékek közvetítése, melyet a szabadulásra felkészítő programokon keresztül folyamatosan átadnak a reintegrációs tisztek a fogvatartottaknak. Az ünnep alkalmából országszerte különböző kulturális programokkal, versíró versennyel, szavaló vetélkedővel készültek a börtön falai között.
Márianosztrán egy élmény- és tapasztalat alapú tréningen vehettek részt fogvatartottak, melyen a magyar kultúrához kapcsolódó alkotásokkal ismerkedhettek meg vagy eleveníthettek fel a jelenlévők. A klasszikusok alkotások, illetve a világörökséghez tartozó értékek felemlítése mellett nagy sikert arattak azok, a mára már a kultúránkban véleményünk szerint jelentős helyet elfoglaló műfajok, alkotások vagy helyek, melyekhez gyermek - vagy fiatal korunk, illetve családtagjaink által kötődünk, mint például a néptánc, a Mézga család, a Magyar népmesék, vagy egy körúti hajnal, esetleg egy esztergomi kirándulás emléke.
A reintegrációs folyamat során egyik fő célunk, hogy a fogvatartottban fenntartsuk a külvilág iránti érdeklődést, hiszen célunk az, hogy a szabadságvesztés-büntetésüket letöltő szabadultak a társadalom értékes és hatékony tagjává váljanak.