Büntetés-végrehajtás

- Jelenleg közel hetven racka juh, két parlagi szamár, mangalicák, háziludak alkotják a gazdaságomat. Egy magyar juhász hű társa a puli, nekem van belőle három is. A napom úgy indul, hogy szolgálatbalépés előtt körülbelül két órával kelek és megkezdem az állatok ellátását. Az etetésre nagy hangsúlyt fektetek, mert számomra nagyon fontos, hogy milyen takarmányt esznek. Elsősorban magam termelem, ugyanis Nagyfa remek lehetőséget biztosít arra, hogy megfelelő zöld takarmányt állítsak elő. Sok a kaszáló, az onnan származó széna teljesen vegyszermentes, így biztonságosan fogyaszthatják a jószágok. A szemes ellátmányt a környező gazdáktól vásárolom meg, akik szintén törekszenek a vegyszermentes növénytermesztésre. A börtön mellett működő gazdasági társaságtól istállókat, akólakat béreltem, a nyáj ezeken a területeken van napközben, esténként oda hajtom be azokat. A többi állat a szolgálati házhoz tartozó háztáji gazdasági épületben vannak elhelyezve – tette hozzá a nagyfai juhász.

A mindennapi feladatokhoz szükségesek a gépek is. Az elmúlt évek során fűkaszákkal, kisgépekkel, traktorral, pótkocsikkal bővült az eszközpark, hogy minden működjön megfelelően a gazdálkodás során. De hogyan is kezdődött mindez?

- 2019-ben kértem az áthelyezésemet a Szegedi Fegyház és Börtönbe Vácról. Azóta Nagyfán látom el a szolgálati feladataimat. A nagyfai faluban kaptam egy szolgálati lakást, onnan pedig szinte minden „jött magától” – folytatta mosolyogva Polyák törzsőrmester. – Először pulykákat, tyúkokat, gyöngyösöket tartottam, később jöttek a „nagyok”. Jól emlékszem, amikor Bács-Kiskun Vármegyéből megérkeztek az első rackák. De számomra nem Nagyfával indult az állattartás, az állatok szeretete. Kiskoromban a nagyapám szamarakat tartott. Tőle sajátítottam el az alapokat. Tizenévesen saját istállót építettem a gödöllői családi házunk hátsó udvarán és marhákat kezdtem tartani. Öt tehenem volt, teljesen önállóan gondoskodtam róla. Mindig is gazdálkodni szerettem volna, így kacérkodtam az agrármérnöki pályával is. Végül az élet másfelé sodort, de ezt sem bántam meg! A civil élet után a hivatásos szolgálatot választottam és jelentkeztem a büntetés-végrehajtás kötelékébe. Megörültem, amikor Szegedre kerülésem után lehetőségem nyílt a „falusi” életre Nagyfán és elkezdhettem ismét az állattartással foglalkozni – tette hozzá a törzsőrmester.
Polyák Szilárd életében az állattartás egyet jelent a hagyományőrzéssel is. Egy igazi juhász nincsen meg jóféle pásztorbot nélkül, amely amellett, hogy az állatok befogásához is használható, dísze is a pásztorembernek. A csizma, a nadrág, a hagyományos – bő ujjú – ing, a tollal ékesített kalap és a veretes gombos mellény szintén a hagyományos viselet része. Aki látott már képet pásztorokról az jól tudja, a suba jellegzetes öltözék. Polyák Szilárdnak egyből három is van belőle.

- A racka bőre igen kelendő, sokan keresik, főként a hagyományőrzők. Legtöbbször subát készítenek belőle, de fejfedő alapanyagnak is szokták vinni a kikészített állatbőröket. Nem tudom mennyire ismert, de a busók maszkjának, öltözékének az elkészítéséhez is elengedhetetlen a rackabőr. Emellett ízletes a húsa, amelyet szintén előszeretettel keresnek az emberek, persze különleges alkalmakra. A nemzeti örökség része a mangalica, amelynek húsa, zsírja szintén kedvelt állítólagos kedvező élettani hatása miatt – magyarázza a gazda.
A hétköznapokban természetesen nem hagyományos öltözékben zajlik a pásztorélet. A bőrcsizma helyett a gumicsizmáé a főszerep, a bőszárú nadrág helyét pedig a munkásnadrág veszi át. Azonban jeles eseményekre, találkozókra, táncházakra felölti a viseletet Polyák Szilárd.

A motorozás a másik élete:
Polyák Szilárd jellegzetes figurája a nagyfai mindennapoknak, így is köztudott róla, hogy egy Harley-Davidson nyergében is jól érzi magát. A Fatboy-t -amely talán a Terminator 2 filmből is ismerős lehet – teljesen egyedire alakította át, egyedi festéssel. A motoros találkozók alkalmával mindenki megcsodálja a különleges kétkerekűt. Azonban fontos tudni, hogy a hobbik néha összetalálkoznak a törzsőrmester életében.
- Nemrég megesett, hogy a szamarak kilesték, hogyan lehet kijutni a karámjukból és uccu neki, megiramodtak a falu utcáiban, később pedig a szántásba. Hogy utolérjem őket, kénytelen voltam motorra ülni és annak a nyergéből visszaterelni a vágtázó szamarakat – mesélte nevetve a nagyfai juhász.