A Budapesti Fegyház és Börtön, vagyis a „Gyűjtő” területén működő Budapesti Faipari Termelő és Kereskedelmi Kft.-ben munkáltatott fogvatartottak több mint háromezer asztalt, szekrényt, heverőt és közel kétezer ötszáz irodai széket gyártottak2018-ban.
Szegedi Fegyház és Börtön



Szent Jakab apostol cselekedeteiről szóló bibliai történetek felelevenítésével, emlékezett a zarándokok védőszentjére, július utolsó csütörtökén Mészáros István, a Kalocsai Fegyház és Börtön lelkésze, a Csillagbörtönben az elítélteknek.
Szent Jakab a gyógyszerészek, kalaposok, kereskedők, szatócsok, utasok, zarándokok védőszentje. Élete követendő példaként szolgálhat, a börtönlakók számára, hogy minden ember képes a változásra, a fejlődésre, hiszen a hirtelenharagú apostol szelídebb lelkű lett a tanítás hatására.
Szent Jakab apostol Jézus követőjeként az első vértanú volt az apostolok között, sírja a spanyolországi Compostelában található. A középkor és napjaink egyik leghíresebb búcsújáróhelyéről a VIII. századtól él az a hagyomány, hogy Jakab missziós útján eljutott a mai Spanyolország területéig. Ez az út azonban valószínűleg inkább a legendák világába tartozik, Jakab hispániai jelenléte ereklyéi átvitelének köszönhető. A legenda szerint a feledésbe merült sír helyét éjszaka csodálatos fény vagy csillag jelölte meg.
A vértanú apostol megtalált nyughelyét 800 óta egyre növekvő tisztelet övezte. Először kis kápolnát építettek föléje, amelyet az arabok 997-ben leromboltak, magát a sírt azonban megkímélték. 1075 és 1128 között épült az a bazilika, mely ma is áll. Szent Jakabot jóságos és erős pártfogóként tisztelték. Egész Európából zarándokoltak, s zarándokolnak napjainkban is a sírjához.
Hosszú évszázadokon át Jakab volt a zarándokok védőszentje. Őt magát is kezében vándorbottal, vállán tarisznyával, kalapján a kagylódísszel ábrázolják. A kagyló a compostelai búcsújárás igazoló jelvénye lett. Dante azt írja, csak az az igazi zarándok, aki már megjárta Compostelát.
Szent Jakab egyik ünnepe a magyar néphagyományban, hogy a régi szegedi parasztság Jakab napján kezdte meg a búza nyomtatását, vagyis a gabonaszemek állatokkal történő kitapostatását. Hajdani szegedi parasztasszonyok ezen a napon nem mostak, és nem sütöttek kenyeret. (forrás: magyarkurir.hu)