A Budapesti Fegyház és Börtön, vagyis a „Gyűjtő” területén működő Budapesti Faipari Termelő és Kereskedelmi Kft.-ben munkáltatott fogvatartottak több mint háromezer asztalt, szekrényt, heverőt és közel kétezer ötszáz irodai széket gyártottak2018-ban.
Szombathelyi Országos Büntetés-végrehajtási Intézet

Mindketten egyenruhában indulnak munkába otthonról, igaz, nem egy időben, így néha csak reggelente, a beléptető kapunál találkoznak. Huszonhat, illetve tizenkilenc éve bv-sek, tizenhét éve házasok, három gyermeket nevelnek. A szerelem még az Ady téri, régi szombathelyi börtönben kezdődött - nem ma volt, de állítják: nem csinálnának semmit másként. A házasság hetében Kámán-Wittinger Tünde bv. főtörzsőrmesterrel és Kámán Péter bv. törzszászlóssal beszélgettünk.
Tünde 2007 márciusában szerelt fel a büntetés-végrehajtási szervezethez, és rögtön be is iskolázták a 14 hetes alapképzésre. A gyakorlatát itthon, az Ady téri börtönben töltötte, ott találkozott az akkor már hét éve szolgáló körletfelügyelővel, Péterrel, aki első látásra beleszeretett ifjú kolléganőjébe. Nem teketóriázott, randevúra hívta Tündit, nevetve meséli, hogy pogácsát is sütött a nagy találkozásra.
A Külső Söptei úti új börtönbe 2008 márciusában már egy párként költöztek át: Péter körlet-főfelügyelő, Tündi pedig körletfelügyelő volt. Az esküvőt 2009. május 30-án tartották – a díszsorfalat álló hat bv-s kolléga közül négyen - Bódizs Tibor bv. alezredes, Lévai Zoltán bv. őrnagy, Marácz Zoltán bv. őrnagy és Baranyai János bv. törzszászlós – ma is a Szombathelyi Országos Büntetés-végrehajtási Intézetben szolgálnak.
Közös életüket Sárvár mellett, Rábasömjénben, Tündi szüleinek házában kezdték, négy évig éltek ott, közben pár háznyira ők is saját otthont építettek.
2010 áprilisában megszületett Noel fiuk, 2013-ban Luca lányuk, majd 2015-ben Liza.
Tündi 2018-ban tért vissza a Szombathelyi Országos Büntetés-végrehajtási Intézetbe, ahol három évig részmunkaidősként láthatta el szolgálatát. 2023 júliusától a BV GEI I. számú Agglomerációs Gazdasági és Ellátó Osztályán dolgozik. Péter körlet-főfelügyelőként folyamatos váltásos munkarendben lát el szolgálatot, így a közös egyenruhás fotó elkészítése is alapos egyeztetést igényelt: a munkába érkező Tündi és a szolgálatból hazainduló Peti ugyanis sokszor a beléptető kapunál találkoznak.
Így volt ez most is: a kora reggeli „pózolás” közben megtudhattuk, hogy reggel minden rendben volt otthon, Tündinek arra is volt ideje, hogy indulás előtt kipakolja a ruhákat a szárítógépből.
- Így megy ez, ő a logisztikus, én a végrehajtó – jegyezte meg mosolyogva a férj.
Tündi hozzátette, hogy sajnos már csak az ő édesanyja él, ám a 72 éves nagymamára mindenben számíthatnak: amellett, hogy hétköznapokon a főzés terhét is leveszi a fiatalok válláról, a gyerekek szállításában is segít - ha kell, a lányokat kézilabdaedzésre viszi, és ha kell, a szombathelyi Gépipari Technikumba járó Noelt is hazaviszi Sárvárról.
Luca és Liza az ETO színeiben kézilabdáznak, a hétvégi meccseiken gyakran szurkolnak nekik szüleik, de a családi programokon kívül mindenkinek jár az „énidő” is: Tündi a lakóközösségükben önkénteskedik, férje pedig autodidakta módon tanul gitározni.
Az ilyenkor elmaradhatatlan, a hosszú házasság titkát firtató kérdésre Tündi és Péter ugyanazt válaszolták: a közös célok tartják össze és viszik előre a családot. Ezen kívül szerintük legalább olyan fontos az is, hogy mindig mindent megbeszéljenek, soha ne maradjon tüske vagy sérelem senkiben.
A mindig mosolygós feleség és férj – egymástól függetlenül, külön-külön is – állítják: jó páros az övék, ma sem választanának másként. És bár a Valentin-napból nem csinálnak nagy ügyet, szombaton egészen biztosan mindegyikőjük talál majd egy apró meglepetést a reggeli kávéja, teája mellett.








