A Budapesti Fegyház és Börtön, vagyis a „Gyűjtő” területén működő Budapesti Faipari Termelő és Kereskedelmi Kft.-ben munkáltatott fogvatartottak több mint háromezer asztalt, szekrényt, heverőt és közel kétezer ötszáz irodai széket gyártottak2018-ban.
Az igazság védelmében
Szombathelyi Országos Büntetés-végrehajtási Intézet
9700 Szombathely, Külső Söptei út 9.
06-94/516-700
szombathely.uk@bv.gov.hu
„Nem lenne jó idekerülni!” – A börtönlátogatás célja nem az elrettentés, hanem az elgondolkodtatás
2024-12-05 15:15
Szinte nem telik el úgy hét, hogy ne érkezne középiskolás csoport a Szombathelyi Országos Büntetés-végrehajtási Intézetbe. A bűnmegelőzési célt szolgáló látogatások fontosságáról és hasznosságáról kérdeztük Varga Andrást, a Vas Vármegyei Szakképzési Centrum prevenciós munkatársát, aki december 3-án a sárvári Barabás György Műszaki Szakképző Iskola diákjait kísérte el a szombathelyi börtönbe.
Varga András egykori rendőrtisztként tisztában van a 14-20 éves korosztályt fenyegető veszélyekkel, így prevenciós foglalkozásainak témáját is az élethez igazítja – talán ezért is igényli egyre több, a Vas Vármegyei Szakképzési Centrumhoz tartozó intézmény vezetője a közreműködését.
Prevenciós munkatársként legtöbbször osztályfőnöki órák keretében beszélget a diákokkal. Kezdésként arra próbálja rávezetni a fiatalokat, hogy egy diákcsínynek gondolt „piti” cselekedetből is könnyen lehet szabálysértés, netán bűncselekmény. Általában itt jön az első rácsodálkozás: Andrásnak ugyanis az a tapasztalata, hogy a diákok egy része azzal sincs tisztában, hogy már büntethető.
Foglalkozásain terítékre kerülnek az internet veszélyei, a biztonságos és észszerű internethasználat ismérvei. A programban egyre több szót kell ejteni az iskolai erőszakról – András azt mondja, nem is elsősorban annak fizikai válfajáról, sokkal inkább a verbális agresszióról. És persze az örökzöld témának nevezhető drog sem marad ki a középiskolásokra leselkedő veszélyek taglalásakor. Az – sajnos - már nem is kérdés, hogy előbb-utóbb szinte minden fiatal „találkozik” a drogfogyasztás lehetőségével, ezért főleg a nemet mondás „művészetére”, praktikáira igyekszik megtanítani őket.
A börtönlátogatást is megelőzi egy felkészítő beszélgetés: a diákok az intézetbe lépve „elméletben” már tisztában vannak a szabadságvesztés végrehajtásának fokozataival, és hallanak arról is, hogyan, mivel telik a fogvatartottak egy-egy napja. De a falon belül látottak-hallottak mindig elemi erővel hatnak a fiatalokra. A sétaudvarok mellett elhaladva általában csak az tűnik fel nekik, hogy „ez teljesen más, mint amit az amerikai filmekben látunk”, a körletre érve a zárkaajtóra kifüggesztett ágy- és szekrényrendet a kollégisták talán meg is mosolyogják, kifelé menet, a sokadik kapu- és ajtócsukódást hallva azonban szinte mindegyikük felsóhajt: „nem lenne jó idekerülni’. Varga András pedig ilyenkor elégedetten bólint, hiszen kollégáival együtt ő is vallja, hogy a börtönlátogatások elsődleges célja nem az elrettentés, hanem az elgondolkodtatás – ezt a célt pedig – ahogy az a „börtönbejárást” követő beszélgetésen is kiderül – mindig sikerül elérni.
