A Balassagyarmati Fegyház és Börtön elítéltjei a 2018-as évben 146 ezer pár lábbelit, 42 ezer pár munkavédelmi kesztyűt és 69 ezer darab bőrterméket készített az Ipoly Cipőgyár Kft. üzemcsarnokában.
Az igazság védelmében
Új bv-s emlékekkel bővült a Börtönmúzeum gyűjteménye
2020-04-09 09:17
A Börtönmúzeumban a járványügyi helyzet miatti kényszerű zárvatartás idején sem állt meg az élet. Legutóbb egy ajándékozás során felajánlott bv-s ruházati hagyatékot kaptunk.
Hetzer Judit szülei a Somogy Vármegyei Büntetés-végrehajtási Intézet dolgozói voltak hosszú éveken át, így a rendszerváltozás előtti időszak lenyomatai a klasszikus, szürke, halszálkás szolgálati öltözetek. Bár több ilyen felajánlás érkezett az utóbbi időben, ennek a különlegességét az adta, hogy az ajándékozó egy rövid emlékező szöveget és fotókat is mellékelt szüleiről, a ruhadarabok korábbi viselőiről, amit ezúton osztunk meg.
"…in memoriam! .
Gondolkodom a régmúlton… a gyermekkoromon, amikor Szüleim a börtön dolgozói voltak. 1973-at írtunk, amikor megkezdtem általános iskolai tanulmányaimat. Édesanyám akkor már a Kaposvári Büntetés Végrehajtási Intézet dolgozója. Közvetlen főnöke Kovács Ferenc pénzügyi vezető, az igazgató idősebb Horváth László volt. Édesapám, mint fegyőr az 1980-as évektől kezdett ott dolgozni.
…ennyi évvel mögöttem, hihetetlen szeretettel gondolok vissza azokra a „börtönös” évekre. Mi csak így hívtuk. Felhőtlen gyermekkorom volt, ezt utólag bizton állíthatom. És ehhez talán hozzájárult az a mondhatni „családias” légkör, ami akkor a kaposvári Kossuth Lajos utcai börtön épületébe uralkodott. Az épület szürkére festett falai között szigorúság, felém mégis kedvesség áradt. Sokszor volt alkalmam oda belépni, hiszen a vele szemközti BM napközibe jártam iskola után. Többször nyílt ki előttem az az elektromos kapu, amin Szüleimhez tudtam menni, hogy aztán munkájuk végeztével együtt indulhassunk haza. Azok közé tartozhatom, akik büszkén mondhatják el magukról, hogy járhattak az épület előterén keresztül az Édesanyjuk irodájába. Ma is sokszor járok az épület előtt, fürkésző szemeimmel figyelem az akkori iroda ablakát, hátha…… De azok az idők elmúltak, mint ahogy egyszer elmúlik minden. S elmentek Szüleim is. Máig őriztem még megmaradt szolgálati ruháikat, melyeket most a Börtönmúzeumnak adományozok. Teszem ezt nagy szeretettel, tisztelegve Szüleim, Hetzer Imre (1943-2014) és Hetzer Imréné (1941-1998) emléke előtt.
Kaposvár, 2020. március 4.
Hetzer Judit"
