A Budapesti Fegyház és Börtön, vagyis a „Gyűjtő” területén működő Budapesti Faipari Termelő és Kereskedelmi Kft.-ben munkáltatott fogvatartottak több mint háromezer asztalt, szekrényt, heverőt és közel kétezer ötszáz irodai széket gyártottak2018-ban.
Az igazság védelmében
In memoriam Sólyom László
2023-10-10 16:20
A médiahírek napi turbulenciájában, melyet a háborús hírek uralnak, egy volt csupán a 81 éves korában elhunyt, egykori köztársasági elnök halálhíre 2023. október 8-án. A magyar büntetés-végrehajtás szempontjából szakmai teljesítménye és annak máig tartó hatása megkerülhetetlen.
Immár három évszázada eljutott oda a hazai jogalkotás, hogy a testi fenyítéseknek fokozatosan búcsút intve, a szabadságvesztés büntetést állítsa a magyar büntetőpolitika központjába azzal, hogy az elkövetői csoportok egyre szélesebb körénél alkalmazta a büntetésnek ezt az európai formáját. A testi fenyítés korszakának azonban a legszigorúbb tétele, a halálbüntetés megmaradt, még akkor is, ha a XIX. századra a napi gyakorlatban márcsak ritkábban és egyre szűkebb körben szabták ki. E változó folyamat első, igen jelentős mérföldkövének kell tekintenünk az ún. Deák-féle btk-t. Azt a büntetőkódexet, melyet Deák Ferenc fiatal jogászként a reformkor egyik leginkább előremutató kezdeményezéseként szerkesztett, mint a kodifikációs bizottság elnöke. A törvénykönyv bár az 1843-44. évi országgyűléseken elutasításra került haladó szemlélete miatt, hatása mégis óriási, a halálbüntetés eltörlésének kezdeményezése pedig korát jóval megelőző szellemiségű javaslat volt. Magyarországon erre ugyanis még másfél évszázadot kellett várni, míg a Sólyom László által vezetett Alkotmánybíróság, működésének kezdetén az elsők között döntött 1990-ben a halálbüntetés eltörléséről akkor, amikor a 23/1990. (X. 31.) AB határozatában alkotmányellenesnek nyilvánította azt, az Alkotmány 8. és 54. § alapján. Az indoklás kimondta, hogy alapvető jog lényeges tartalma nem korlátozható, valamint mindenkinek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz.
A jogi megalapozottságon túl, ez utóbbi érv Sólyom László európai, keresztény, humanista elkötelezettségéből is következett, melyet az Alkotmánybíróság első elnökeként (1990-1998) és később köztársasági elnökként (2005-2010) is következetesen érvényesített. Nyugodjék békében!
