A Budapesti Fegyház és Börtönt sokáig Európa legmodernebb börtönei között tartották számon, építése során a nyugat-európai és az észak-amerikai börtönépítészeti tapasztalatokat, illetve a korszak számos technikai újításait is figyelembe vették. Az intézetben a kor fővárosi viszonyait messze meghaladva központi fűtés, villanyvilágítás, illetve két úszómedence is volt.
Az igazság védelmében
Szabadságvesztés-büntetés 300 éve Magyarországon
2023-12-18 12:11
Az évfordulók mindig alkalmasabb időpontok arra, hogy visszatekintsünk múltunkra. A 2023. év erre különösen alkalmas, hiszen a magyar büntetés-végrehajtás szempontjából kiemelkedő, 300. évfordulóra emlékezhetünk.
Magyarországon az elzárásnak ismerjük bár korábbi, az Árpád-korig visszanyúló előzményeit is, a szabadságvesztés-büntetés jogi szabályozása először a Magyar Törvények Gyűjteményében, éppen 300 évvel ezelőtt, III. Károly uralkodása alatt kiadott 1723. évi XII. törvénycikkben jelent meg, a 2. § alapján a vérfertőzőket büntették így 2-3 év börtönnel.
A XVIII. század második felében csökkent a halálbüntetés alkalmazása, és ezzel párhuzamosan növekedett a szabadságvesztés jelentősége. Erre a célra rendeltetett épületek nem lévén, a szabadságvesztés-jellegű büntetéseket ténylegesen a megyeháza, a törvényhatósági joggal felruházott városok, illetve a pallosjoggal rendelkező feudális uradalmak tömlöceiben hajtották végre, míg 1772-ben meg nem nyílt a szempci országos fenyítőház, ahová a javíthatatlanokat és a kihágókat, illetve a halálbüntetésre kevésbé érdemeseket, vagy az az alól kegyelemből felmentetteket utalták.
