A Sátoraljaújhelyi Fegyház és Börtönben működő büntetés-végrehajtási gazdasági társaságnál, az Adorján-Tex Kft.-nél 2018-ban 81 622 tonna lepedőt és 39 955 tonna takarót készítettek a fogvatartottak.
Büntetés-végrehajtás Gazdasági Ellátó Intézete
Oldalak
Az első magyar büntető törvénykönyv - melyet kodifikátoráról, Csemegi Károlyról Csemegi-Kódexnek neveztek el – az 1878 évi V. törvénycikként került be az Országos Törvénytárba, és 1880. szeptember 1-jén lépett hatályba. Csemegi Károly a kódex elkészítésekor figyelembe vette a belga és olasz javaslatokat, korának kriminológiai kutatásait, és ezek indították arra, hogy az elmebeteg bűnözők más elbírálás alá kerüljenek, mint az épelméjű bűnelkövetők. Ezen a mai kényszergyógykezelteknek megfelelő elkövetői körön kívül jelen voltak még a büntetőeljárásban az ún. kétes elmeállapotú előzetesen letartóztatottak és vizsgálati foglyok, valamint a jogerősen szabadságvesztésre ítéltek, akiken az elmebetegség jelei mutatkoztak és ápolásra, gyógykezelésre szorultak.
A Budapesti Királyi Törvényszék lőportár dűlői fogháza mellett (a mai Budapesti Fegyház és Börtön területén) 1896-ban megkezdte a működését. A „gyűjtőfogházban” sok híres és hírhedt személyiség raboskodott az elmúlt száz évben. A politikai terror számos áldozatát itt végezték ki. Emléküket az épület Újhegyi úti falán elhelyezett emléktábla és az előzetes bejelentkezés alapján látogatható Kisfogház emlékhely őrzi. A Királyi Országos Gyűjtőfogház mellett egy elmebeteg-megfigyelő osztályt is felállítottak, amely utóbb - mint Letartóztatottak és Elítéltek Országos Megfigyelő és Elmegyógyító Intézete (mai nevén Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet) - önálló intézményként működött. (60789/1896. sz. igazságügyi miniszteri rendelet alapján)
Az 1896-ban létesített Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet (IMEI) első igazgatója Moravcsik Ernő Emil volt, az intézet megnyitásától kezdődően 1908-ig vezette az intézetet. Ezt követően tanítványa, Németh Ödön vette át az intézet irányítását, másik tanítványával egyetemben. Fő érdeklődési körük a fogsági elmezavar, valamint a Lombroso-i alapelvek anatómiai vizsgálata volt.
Az intézet 140 ággyal, akkor korszerűnek számító kis kórtermi zárkákkal működött. Néhány nagy kórteremmel, külső foglalkoztató helyiségekkel és egy kis laboratóriummal is rendelkezett. Az intézetnek ekkortájt a fő feladata az oda szállított elmebeteg gyanúsítottak és bűnelkövetők megőrzése volt. 1950-ben az intézet a következő elnevezést kapta: Elmebetegek Biztonsági Intézete.
Az 1961 évi V. törvény a Csemegi-kódexet felváltó büntető törvénykönyv új feladatot adott az intézetnek az addig meglévők mellé, de egyben törölte a biztonsági őrizetet. A kényszergyógykezelés elrendeléséről a bíróság határozott. A kényszergyógykezelést az erre a célra szolgáló külön egészségügyi intézetben, az Országos Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetben kellett végrehajtani. A kényszergyógykezelés létrejötte az addig alacsony szintű telítettséget többszörösre emelte, az intézetben jelentősen megnövekedett a beteglétszám, ezért a zsúfoltság elkerülése miatt szükséges volt egy kihelyezett osztály létesítése Márianosztrán. Az 1978 évi V. törvény nem hozott létre új feladatokat az intézet számára. 1982-ben a Márianosztrára kihelyezett osztály megszűnt.
Az intézet szervezeti önállóságát és működését az 5/1974.(VI. 16.) IM. rendelet szabályozta. A szervezeti és működési szabályzat a 110/1975. /IK. 8./ IM utasítás alapján került kiadásra. A szervezeti önállóság feltételei azonban még sokáig hiányoztak. A működés során fokozatosan tisztázódtak és bővültek azok a területek, ahol az intézet önállósága indokolt volt, más területen megmaradt a közös ügyintézés és együttműködés a Budapesti Fegyház és Börtönnel. Az Intézet vezetését 2023. augusztus 1-től megbízással, a Büntetés-végrehajtás Egészségügyi Központjának kinevezett főigazgatója Matos Máté bv. alezredes látja el.
A Kiskunhalasi Országos Büntetés-végrehajtási Intézetet 2019. február 22-én adta át dr. Pintér Sándor belügyminiszter. Büntetés-végrehajtási feladatok ellátására, illetve elzárás végrehajtására kijelölt intézet, amelyben fogház és börtön fokozatú felnőtt korú férfi és női elítéltek vannak elhelyezve.
2024. március 27. napján az MTVA Duna Televízió forgatócsoportja érkezett a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet II. objektumába, riportot készítettek Erdélyi Csaba lelkész Úrral.
A beszélgetés során kiderült, hogy a börtön lelkészi hivatás előtt orvosi pályára készült mielőtt a teológiát választotta. A börtönlelkészi missziós szolgálatot a Budapesti Fegyház és Börtönben kezdte. Szimpatikussá vált számára a börtön kötöttebb hangulata, a fogvatartottakkal való lelkipásztori beszélgetés fontossága. A lelkészi szolgálat fontos részét képezi a bibliaóra, vallási programok, és istentisztelet. A riport során betekintést kaphattunk a mai reintegráció eredetéről, ami egészen a 19.század 20-as éveihez nyúlik vissza. A 2001-ben történt jogharmonizációnak köszönhetően már minden Büntetés-végrehatási Intézetben működik lelkészi szolgálat. Mesélt börtönlelkészi pályafutásának nehézségeiről, sikereiről. Már szabadult fogvatartott történetét mesélte el,, akinek feleségétől érkezett egy levél, melyben köszönetet mondott, hogy ilyen formában kaphatta vissza a férjét. Eleinte a fogvatartott a kimozdulás lehetősége miatt érdeklődött a szentmise és a vallási tevékenységek miatt. Majd később isten szeretetéhez való fordulása a minden napjaivá vált. Az azóta eltelt időben gyermekei születtek, akiket ezen szellemiségben nevelnek, templomba járnak. Hallgatóságként igazán érdekesek voltak lelkész Úr történetei az elmúlt több mint 20 évből.
Nem csak ezen világba nyertem betekintést, hanem időközben szemtanúja lehettem a szerkesztői, hangmérnöki és operatőri munkának.
A stábot a riport forgatása után kísérten az objektum különböző helyszíneire a szükséges vágóképek elkészítése végett. Rengeteg beállítás, világítás és szerkesztés előzi meg egy jól elkapott pillanat rögzítését. Nem is gondoljuk mennyi munka előz meg egy pár perces anyagot, melyet már készen látunk.
Ezen a napon a munkámnak köszönhetően betekinthettem két olyan világba is, mely fantasztikus volt.
Közel húsz éve dolgozik a Békés Vármegyei Büntetés-végrehajtási Intézetben Görgényi András bv. főtörzszászlós, műveleti főfelügyelő, aki gyermekkora óta aktívan sportol. A vele készült beszélgetésből az is kiderül, hogy nem ő választotta a futást, hanem a futás őt. A ma már ultramaratoni távokat futó felügyelőt kérdeztük kedvenc szabadidős sportjáról.
Mióta sportolsz rendszeresen?
A sporttal hat éves koromban ismerkedtem meg. Először a cselgáncs majd pár évvel később a labdarúgás szerelmese lettem. A focit 36 éves koromig megyei szinten műveltem. A 23 év labdarúgás nem múlt el nyom nélkül, sajnos kezdtek fájni a térdeim és már nem olyan gyorsan regenerálódtam, mint azelőtt. Ezért 2011-ben befejeztem a labdarúgást.
Miért a futás mellett döntöttél?
Ez egy érdekes történet, mert labda nélkül sosem szerettem futni. Amikor a feleségemnek kezdtem udvarolni, aki szintén sportol, elkísértem az alapozó edzéseire és rendszerint jobban bírta az edzést és a terhelést nálam, ez elég motiváló volt számomra. Majd ahogy teltek múltak a napok és a hetek, egyre jobban ment és azt vettem észre, hogy a futások a mindennapjaim részévé váltak. Így mondhatom, hogy nem én választottam a futást, hanem a futás engem.
Mikor kezdtél el versenyezni?
Először csak hét kilométereket futottam, majd a fokozatosság elvét betartva növeltem a távokat. Az első félmaratont 2012-ben teljesítettem Gyulán. Ahogy telt az idő egyre edzettebb lettem és új, nagyobb kihívásokat kerestem. 2013-ban úgy érzetem megpróbálom lefutni a maratont. Hatalmas büszkeséggel töltött el, amikor célba értem, és innentől kezdve nem volt megállás.
Az első ultratávú versenyem (minden olyan táv ultrának számít, amely a Maraton azaz 42,198 km feletti) 2016-ban volt egy békéscsabai „körözgetős” versenyen, ahol hat óra alatt kellett minél több kilométert futni 1,1 km-es körpályán. Itt jöttem rá, hogy jól bírom a monotonitást és az ilyen típusú terhelést. Hamar magába szippantott az a légkör, ami egy ilyen versenyt jellemez.
A futással barátokat is szereztél?
A futás sok olyan emberrel hozott össze, akik nagy hatással voltak rám és rendkívüli módon motiváltak, olyan nagyszerű sportolók, akik többször is teljesítették a legendás Sparthatlon-t (246 km Athénból-Spártába). Ez a legendás verseny minden ultrás álma. Így nem volt kétségéges számomra, hogy én is ezt a sportágat válasszam. Tulajdonképpen ezeknek a nagyszerű embereknek köszönhetem, hogy ultrás lettem.
Mit jelent számodra a futás?
Nos mint mondtam ma már az életem része a futás az ultrafutás. Ez nem csak egy sport ez egy életforma.
A felkészülések, a barátokkal való közös futások a versenyek számomra a kikapcsolódást és a hobbit jelentik. A hosszú futások alatt az embernek van ideje gondolkodni, megismerni önmagát, feszegetni a határait és megtapasztalni milyen érzés, amikor az agy diadalmaskodik a test felett. Megtanított keményen dolgozni és küzdeni a céljaimért. Nem mellesleg az egyik legjobb módja az egészség megőrzésének, amely nagyon fontos dolog a mai rohanó, stresszes világunkban.
Eddigi ultrás eredményei a teljesség igénye nélkül:
2016: 6 órás futás, 65km II. hely
2017: Békéscsaba-Arad-Békéscsaba Szupermaraton, 200km 2 nap alatt, III. hely
2018: Békéscsaba-Arad-Békéscsaba Szupermaraton, 200 km 2 nap alatt, III. hely
2019: Korinthosz 160. 100 mérföldes futás VII. hely
2019: 12 órás futás, 116 km II. hely
2016: 2017, 2019 Balaton Szupermaraton teljesítése
2020: Ultrabalaton teljesítés 223 km 27 óra alatt
2022: My Way Ultramaraton 160 km futás a Balatonnál. II hely