A Budapesti Fegyház és Börtön, vagyis a „Gyűjtő” területén működő Budapesti Faipari Termelő és Kereskedelmi Kft.-ben munkáltatott fogvatartottak több mint háromezer asztalt, szekrényt, heverőt és közel kétezer ötszáz irodai széket gyártottak2018-ban.
Nagy sikerrel zárták az idei nyárindító Múzeumok éjszkája programot a résztvevő büntetés-végrehajtási intézetek. A börtönlátogatásokat, kiállításokat, ujjlenyomatvételeket és az izgalmas bemutatókat hatalmas érdeklődés övezte: közel 1500-an látogattak el az ország különböző bv-s programhelyeire. Az érdeklődők között voltak olyanok, akik nosztalgiázni tértek vissza sorkatonai szolgálatuk teljesítésének helyszínére, míg másokat a zárt világ iránti kíváncsiság vonzott, de a személyi állomány tagjai közül is többen éltek a lehetőséggel, hogy megmutassák családtagjaiknak a munkahelyüket.
Népszerű helyszín volt a szombathelyi börtön a Múzeumok éjszakáján: két csoportban 194 látogató ismerkedett a bástyafalon belüli világgal. A drótkerítések mögé pillanthattak a sátoraljaújhelyre ellátogatók is. Az intézet területén helyet foglaló Börtönmúzeumhoz már órákkal a tervezett nyitás előtt érkezni kezdtek az érdeklődők, akik a nap végére meghaladták a 160 főt.
A Szombathelyi Országos Büntetés-végrehajtási Intézet az idén új helyszínként csatlakozott a Múzeumok éjszakája szombathelyi programjaihoz. Hogy az újdonság varázsának vagy a zárt világ iránti természetes emberi kíváncsiságnak köszönhető-e az élénk érdeklődés, nem tudni, az azonban tény, hogy múlt szombaton este két turnusban közel kétszáz ember pillanthatott be az intézet falai mögé. Sokan éltek a felkínált lehetőséggel és rabszállítóval érkeztek az intézetbe. A járművekre a Savaria Múzeumnál és a Szombathelyi Képtárnál szállhattak fel az előzetesen regisztrált érdeklődők. A vendégek izgalmas este elé néztek, hiszen az intézet műveleti osztályának tagjai és a szolgálati kutyákkal foglalkozó munkatársai látványos bemutatóval készültek. Az imitált fogolyszökés és a túszejtés – akárcsak „élesben” a tornyokkal és több száz kamerával védett börtönben – a parkoló melletti füves területen is eleve kudarcra volt ítélve, és ebben az egyenruhásokon kívül nagy szerepe volt az intézet állományát erősítő két négylábúnak, Pirosnak és Conornak. A "közönség"nagy tapssal jutalmazta a bemutatót. A program a bástyafalon belül folytatódott: sokan rácsodálkoztak a zárkákban talált tiltott eszközökre – a könyvbe vagy éppen kártyapakliba applikált minitelefonok mellett azt a duplafalúvá preparált flakont is sokáig forgatták a kezükben a látogatók, amelyik bekerülése idején minden bizonnyal nem csak borotvahabot rejtett.
A Sátoraljaújhelyi Fegyház és Börtön zárt objektumába léphettek, ezáltal autentikus élményben részesülhettek azok, akik az intézet területén helyet foglaló Börtönmúzeumba váltottak jegyet. Az érdeklődés olyannyira nagy volt, hogy már órákkal a kapunyitás előtt megérkeztek az első látogatócsoportok és jóval a tervezett zárás után mentek csak el az utolsók. Börtönmúzeumban az idei Múzeumok éjszakája a "300 éves a szabadságvesztés-büntetés Magyarországon" gondolat köré szerveződött. Ehhez kapcsolódóan folyamatos, rendhagyó tárlatvezetéseket tartottak, amin felvillantottak az elmúlt három évszázadnak egy-egy fontosabb állomását (testi fenyítés korszaka a kalodával, deressel; a büntetés-végrehajtás aranykora a 120 éves ujjlenyomat-vétellel; és a mai kor bemutatása zárka-selfievel, a múzeum előtt pedig a technikai és kényszerítő eszközök valamint rabomobil-bemutatóval).
Rengetegen voltak kíváncsiak a nagyobb rendezvényekhez csatlakozott zalai és szolnoki intézetek kiállító helyeire is.
Lebilincselő betyárkalandban vehettek részt azok, akik az idén huszonegyedik alkalommal megrendezett Múzeumok éjszakáján a Kunszentmártoni Helytörténeti Múzeumba látogattak, szám szerint 650-en! A Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Büntetés-végrehajtási Intézet e jeles napon a kunszentmártoni börtön múzeumban (Tömlöcben) népszerűsítette ezt a rendkívüli hivatást. Hatalmas érdeklődés fogadta az intézet által kiállított mintazárkát és a rabszállító autót, a toborzó asztaluknál pedig kicsik és nagyok tehették próbára tudásukat kvízjátékokkal, rejtvényekkel. A nagykun kapitányok törvényszékéről, a bűnről és a büntetésekről szóló múltbéli utazásra vártuk az idelátogatókat. A rendezvényen megelevenedett a „Betyár múlt”. Zsandárok biztosították a rendet és a kunszentmártoni bíró mondott azonnali ítéletet a bűnös betyárokra.Az idei évben a Kunszentmártoni Helytörténeti Múzeum a kismúzeumi kategóriában az Év Múzeuma díjat vehette át. A múzeumnak otthont adó épület 1782-1853-ig börtönként üzemelt. A 20. század közepéig fogházként használták, korszerűtlensége miatt 1958-ban végleg bezárták. A múzeum az elmúlt évekhez hasonlóan az idén is színes hagyományőrző programokkal szórakoztatta az érdeklődőket. A látogatók a rendezvény ideje alatt megkóstolhatták a Karcag vidékén hagyományos paraszti lakodalmak elmaradhatatlan Ferdinánd süteményét.
Június 24-én este a Göcseji Múzeum kihelyezett helyszíneként ismét megnyitotta kapuját a Zalaegerszegi Törvényszék, ahol mintegy 300 látogató volt kíváncsi a borzongató jelenetekre. Az est két tárlatvezetését rövid, korabeli jelenetek kísérték, amelyek során elsőként megidézték az egykori végvárat, amely a mai törvényszék helyén állt. Kiderült, mennyit érne ma egy vitéz zsoldja, és az is, hogy milyen „fizetéskiegészítést” intéztek maguknak egykor a katonák. Visszamentek 66 évet az időben és megmutatták, milyen lehetett az utolsó nyilvános kivégzés, amely során Koma Máriát, a „zalaegerszegi darabolós gyilkost” érte utol a végzet. A tárgyalóterembe lépve újabb véres jelenetnek lehettek szemtanúi a látogatók: dr. Vlasics Antalt, egy fiatal zalai származású bírót munka közben gyilkolták meg a ’70-es években Marcaliban. Egy stilizált börtöncellában és rabruhába bújt dolgozóink kíséretében bemutatták a Zala Vármegyei Büntetés-végrehajtási Intézet múltját és jelenét. Olyan kérdésekre kaphattunk választ mint, hogy mikor van takarodó, mit esznek a rabok, mekkora a legkisebb zárka.
A szombathelyi rendezvényről készült videós összeállítást itt tekinthetik meg: