A Budapesti Fegyház és Börtön, vagyis a „Gyűjtő” területén működő Budapesti Faipari Termelő és Kereskedelmi Kft.-ben munkáltatott fogvatartottak több mint háromezer asztalt, szekrényt, heverőt és közel kétezer ötszáz irodai széket gyártottak2018-ban.
Az igazság védelmében
Sátoraljaújhelyi Fegyház és Börtön
3980 Sátoraljaújhely, Kazinczy u. 35.
06-47/523-560
saujhely.uk@bv.gov.hu
1944-es börtönkitörés megemlékezése
2017-03-22 00:00
Az intézet a város önkormányzatával együttműködve március 22-én három helyszínen tartott megemlékező ünnepséget, a Sátoraljaújhelyi Fegyház és Börtönben 1944. március 22-én kezdődött és április 6-án befejeződött, fegyveres, előre megszervezett szökéssorozat, valamint az azt követő megtorlás áldozatainak emlékére.
Idézet az ünnepi beszédből:
"A II. világháború eseményei közül mind történelmi, mind politikai jelentőségét nézve túlnőtt a város határain az a börtönkitörés, mely már 71. éve, az akkori megszálló német csapatok ellen történt.
A Sátoraljaújhelyi Törvényszéki Fogházból kiinduló, többségében antifasiszta ellenállókból, politikai foglyokból álló rabcsoport által indított, előre megszervezett szökéssorozatot – amely 1944. március 22-én kezdődött és április 6-án fejeződött be az utolsó szökevények elfogásával és rögtönítélő bíróság összehívásával – senki nem élte túl.
Az intézet parancsnokának 1942. szeptember 1-jei hatállyal Lindenberger Lajos tartalékos hadnagyot nevezték ki. A délvidéken kialakult partizántevékenység letörésére irányuló katonai és csendőrségi intézkedések a politikai okból letartóztatott és elítélt személyek addig is magas számát erre az időszakra tovább növelték. A köztörvényes fogvatartottakat az épület földszintjére zsúfolták össze, a különböző nemzetiségű (magyar, szerb, horvát, román, szlovák, ukrán) nő és férfi politikai foglyokat pedig az emeleti szinteken. Utóbbiak többsége kassai, pozsonyi, nagyváradi, valamint a Kárpátalja és Szerbia különböző településeire való antifasiszta ellenálló volt. 1943 őszére 423 politikai elítéltet zsúfoltak össze az objektumban, közülük kb. 160 fő a jugoszláv fegyveres ellenállás tagjaként került oda. A raboknak majdnem a fele 23 évesnél fiatalabb volt, és fiatal kora ellenére súlyos ítéletekkel (8-10 év fegyház és börtön) rendelkezett. Aggasztó fordulatot hozott a fogvatartottak számára az, hogy 1944. március 19-én megszállta Magyarországot a német hadsereg. Ez a hír a politikai elítéltek esetében egyenlő volt a halálos ítélettel, ugyanis Németországban ez idő tájt nem ismerték a politikai okból való fogvatartást. Néhány nappal később, itt Sátoraljaújhelyen is megjelent egy megszálló SS alakulat.
Az elítéltek mindezek hatására úgy döntöttek, hogy előbbre hozzák és március 22-én a délutáni órákra időzítik a háború hírére oly régóta tervezett kitörést. Az első lépés az őrök lefegyverzése volt, az elítéltek a fegyőröktől elvették a zárkák kulcsait, kiszabadították társaikat. Annak ellenére, hogy a börtön elfoglalása rövid időt vett igénybe, mégis hamar kitudódott, és az épületet fegyvertűz alá vette a német katonaság, illetve a hozzájuk társuló magyar katonai helyőrség és a csendőrség. A blokádon keresztül mégis néhány elítéltnek sikerült megszöknie a város és a hegyek irányába. A bent maradt foglyokat, sebesülteket a csendőrök letuszkolták zárkáikból az udvarra, ahol késő estig álltak a rájuk szegeződő golyószórók előtt. Lindenberger fogházparancsnok megkísérelte a nagyobb tragédia elkerülését és kijelentette, hogy semmiféle megtorláshoz nem járul hozzá. Felettese megerősítette a parancsnok döntését."
A sátoraljaújhelyi polgármesteri hivatal anyakönyvi bejegyzése szerint a kitöréssel közvetlenül összefüggésben hatvanan hunytak el: 41-en lőtt seb, 4-en lövés, 3-an késszúrásos sérülés, 1 fő önakasztásos öngyilkosság következtében, 11-en pedig bírói ítéletet követően kötél általi halállal.
A sátoraljaújhelyi börtönben fogvatartott politikai elítélteket a komáromi csillag erődbe vitték, ahonnan különféle haláltáborokba, főként a dachaui táborba szállították. Nagyon kevesen tértek onnan haza.
Sátoraljaújhely legszebb terén áll Kerényi Jenő szobrászművész alkotása, a "Sassal viaskodó fiú" szobra, mely szimbóluma lett az 1940-es évek ellenállási küzdelmeinek.
