A Budapesti Fegyház és Börtön, vagyis a „Gyűjtő” területén működő Budapesti Faipari Termelő és Kereskedelmi Kft.-ben munkáltatott fogvatartottak több mint háromezer asztalt, szekrényt, heverőt és közel kétezer ötszáz irodai széket gyártottak2018-ban.
Veszprém Vármegyei Büntetés-végrehajtási Intézet
A Veszprém Vármegyei Büntetés-végrehajtási Intézet együttműködés keretében rendszeresen fogad középiskolai osztályokat bűnmegelőzési célú intézetlátogatásra.
Ezúttal a Siófoki Szakképzési Centrum Baross Gábor Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája 47 diákja és kísérője volt vendégünk. A szokásos intézetlátogatás előtt egy önként vállalkozó jogerős ítéletét töltő fogvatartott jóvátételi céllal osztotta meg életét, tapasztalatát a jelenlévőkkel. A közel fél órás, kísérleti jelleggel megtartott interaktív beszélgetés alatt az elítélt őszintén feltárta a hallgatóság előtt az általa elkövetett bűncselekményt és az ahhoz vezető utat, értékelte saját tetteit és azok következményeit.
A felnőttkor küszöbén álló fiatalok elgondolkodva hallgatták a beszámolót, majd éltek a felajánlott lehetőséggel és közvetlenül az elítéltnek tették fel kérdéseiket. Az elítélt óva intette a diákokat attól, hogy a törvénytelenség útjára lépjenek és többször is hangsúlyozta az ezzel járó lehetséges veszteségeket. Túl azon, hogy erkölcsi aspektusból milyen negatív kép alakult ki önmagáról, a börtönbüntetése alatt legnagyobb félelme a családja, szerettei és barátai elvesztéséből fakad. Mint mondta, az otthonától távol töltött idő – esetében két és fél év – éket ver a kapcsolataiban és attól tart, maradandó károsodást okoz bennük. Komoly lelki trauma, hogy gyermeke fejlődését nem kísérheti figyelemmel, nem lehet részese az életének. Fogalma sincs arról, hogy lehet-e az elvesztegetett évekből bármit is pótolni és azt sem tudja, hogy felesége meg tudja-e bocsátani, milyen nehéz anyagi és lelki terhet tett a vállára azzal, hogy börtönbe került. Ma már nagyon szeretné a bűncselekményét meg nem történtté tenni, de tudja, hogy ez lehetetlen vállalkozás. A mai beszélgetés saját bevallása szerint egyfajta lelki megkönnyebbülést jelent számára, örül, hogy üzenetére sokan kíváncsiak és reméli, hogy megfogadják tanácsait, vagy legalábbis elgondolkodnak a szavain.
A fiatalokat az elítélt sorsán túl érdekelte az intézeten belüli élet, kíváncsiak voltak arra, hogy telik egy nap a börtönben és persze arra is, hogyan lehet elviselni a sokszor évekig tartó bezártságot, elszigeteltséget, illetve köttethetnek-e igazi barátságok a börtön falain belül. A beszélgetést követően közel kétórás intézetlátogatáson vettek részt a diákok és kísérőik.