A Budapesti Fegyház és Börtön, vagyis a „Gyűjtő” területén működő Budapesti Faipari Termelő és Kereskedelmi Kft.-ben munkáltatott fogvatartottak több mint háromezer asztalt, szekrényt, heverőt és közel kétezer ötszáz irodai széket gyártottak2018-ban.
Az igazság védelmében
Baranya Vármegyei Büntetés-végrehajtási Intézet
7621 Pécs, Papnövelde u. 7-11.
06-72/520-100
pecs.uk@bv.gov.hu
Zellerin Mátyás, az első magyar épületgépész
2023-08-07 10:38
Zellerin Mátyás neve örökre beépült a Baranya Vármegyei Büntetés-végrehajtási Intézet falába.
1873-ban a Gáz-, Légszesz- és Vízvezetékgyártó Rt. alapító tulajdonosa volt Budapesten. Már ekkor 60 ember dolgozott nyolc esztergapadon, hogy előállíthassa a főváros számára egyre nélkülözhetetlenebb víz- és gázvezetékeket, illetve világítógáz-készülékeket. A gyár egész alakos szobrokat és domborított rézszobrokat is készített Szász Gyula szobrász felügyelete mellett. Itt öltött testet többek közt a budavári királyi palota, a Népszínház, az Operaház, az Erzsébet Kórház és a Tőzsde megannyi világítóteste, víztározói, lakatosmunkái, csatornaelemei, sőt, Pécs vízvezeték-rendszere, a Parlament páncélos vitézfigurái és a Szent István Bazilika főkapujának bronzszárnyai is az ő keze munkáját dicsérik. 1888 az üzem a cső- és csillár gyárral bővült.
A pécsi vízvezetékrendszerhez az 1884-ben megépített Baranya Vármegyei Bv. Intézet (akkoriban Pécsi Királyi Ügyészségi Fogház) is csatlakozott. Egészségügyi, kényelmi szempontok alapján korszerűsítésre kerültek a fürdőszobai berendezések, zuhanyzó egységek, falikutak kiépítésével. Az I-es objektum elhelyezési részlegén lévő, vízszűrő berendezéssel ellátott falikút máig is őrzi Zellerin Mátyás emlékét.
Nevéhez számtalan híres épületünk épületgépészeti megoldásai fűződnek – többek közt a Parlament is, melyet annak idején saját cégével kivitelezett. Kitűnő eredménnyel alkalmazta légfűtő- és szellőztetőrendszereit számos városi közintézetben (a börtönben is), iskolákban, magánházakban. Közegészségügyi szempontból hamar általánosan ismertté vált – főként az olyan helyiségekben, ahol egyszerre sok ember tartózkodott. A központi fűtőberendezést egyúttal szellőztetésre is lehetett használni.
Zellerin minden idejét vállalkozásának fejlesztésére fordította, és ennek következtében a kort illető legmodernebb gépekkel szerelte fel azt. Állandó jelleggel 300 munkást foglalkoztatott. Fáradozásait koronás arany érdemkereszttel, valamint Ferenc József-lovagrenddel jutalmazták.
Pályafutása 1893-ban ért véget. Káposztásmegyeren a helyi vízvezeték rendszeren dolgoztak a munkásai, amikor is a vízvezetéki csövek alapfalát szétrombolta egy jókora eső. Két hét lett volna még hátra az átadásig, ám a korabeli épületgépész szakma híres képviselője ezt már nem érhette meg. Június 15-én hajnali fél 5-kor a Margit szigetről belevetette magát a Dunába. Az esemény valódi okára azonban később derült fény, amelyet a feleségére hagyott búcsúlevelében hagyott meg. Egy nap arra ébredt, hogy fényes karrierje és jól jövedelmező vállalata csőd közeli állapotba került. A gyár tizenhárom magasabb beosztású tagja Zellerin egymillió forintos vagyonát az utolsó fillérig ellopta.
Zellerin Mátyást 1893. június 17-én temették el, majdnem ezer ember kísérte utolsó útjára. Halála után cége részvénytársasággá alakult, majd rövid idő alatt első osztályú iparvállalattá küzdötte fel magát, végül 1907-ben mégis felszámolták.
