A Budapesti Fegyház és Börtön, vagyis a „Gyűjtő” területén működő Budapesti Faipari Termelő és Kereskedelmi Kft.-ben munkáltatott fogvatartottak több mint háromezer asztalt, szekrényt, heverőt és közel kétezer ötszáz irodai széket gyártottak2018-ban.
Baranya Vármegyei Büntetés-végrehajtási Intézet
A magyar költészet napját Magyarországon 1964 óta április 11-én, József Attila születésnapján ünneplik. Ebből az alkalomból minden évben irodalmi előadóestekkel, könyvbemutatókkal, költőtalálkozókkal és versenyekkel tisztelegnek a magyar líra előtt. A rendezvényeken klasszikus és kortárs költők versei egyaránt szerepelnek.
Az első ilyen ünnepet 1956 júniusában tartották, a nyári ünnepi könyvhéten, és csak 1964-ben kapcsolták József Attila születésnapjához. Mintául a Szovjetunió szolgált, ahol 1955-től kezdve tartottak ilyen ünnepet. A következő költészeti ünnepet 1961-ben tartották, majd a Magyar Írók Szövetsége javaslata alapján a Magyar Szocialista Munkáspárt Agitációs és Propaganda Osztálya 1963-ban döntött az ünnepnap április 11-re időzítéséről. Kezdetben a súlypont a munkásmozgalmi líra volt, később az ünnep egyre inkább eltávolodott ettől. Egyike a kevés számú ünnepnek, amely a Kádár-korszakban született, és a rendszerváltás után is folytatódott. Az ünnepet Magyarországon kívül a szomszédos országok magyarlakta területein is megünneplik.
A Baranya Vármegyei Büntetés-végrehajtás fogvatartottjai is megemlékeztek a mai napon József Attiláról és a költészet napjáról. Először József Attila életútjáról és költészetéről beszélgettek, majd a könyvtárból kölcsönzött, többnyire József Attila verseskötetből olvastak fel és közösen értelmezték az elhangzottakat. Végül pedig három bátor fogvatartott felolvasta, illetve előadta a saját versét, amit fogvatartásuk alatt írtak.
Sz.K. fogvatartott verse:
„Magányosan, egyedül én,
Nem maradt más, csak a remény.
Álmaim, vágyaim vezessenek,
Mint túrázót a vésett jelek.
Egy szép napon úgy ébredek,
Tiszta szívvel érezhetek.
Befolyt a fény az ablakon,
Talán eljött az én napom!”