A Budapesti Fegyház és Börtön, vagyis a „Gyűjtő” területén működő Budapesti Faipari Termelő és Kereskedelmi Kft.-ben munkáltatott fogvatartottak több mint háromezer asztalt, szekrényt, heverőt és közel kétezer ötszáz irodai széket gyártottak2018-ban.
Szombathelyi Országos Büntetés-végrehajtási Intézet

Megszámolni egy kicsit bajos lenne, inkább elhisszük, hogy a jáki madárház kalitkáin és röpdéin 120 egyed osztozik. Kékek, zöldek, lilák, sárgák, tarkák: egyik szebb, mint a másik, de a show-t kétségkívül Pakitó és Chili, a két kéksárga ara papagáj viszi el. Horváth László bv. főtörzsőrmestert faggattuk a madarairól.
Ha a kezdetekre vagyunk kíváncsiak, akkor – stílszerűen – repüljünk vissza az időben, mondjuk az 1980-as évekbe, és képzeljük el, amint az általános iskolás Lacika az íróasztala fölé hajolva házi feladatot ír, és közben egy hullámos papagáj csipkedi a füzetlapok szélét. Akkor kezdődött Lacinál a madarak iránti rajongás, ami egy idő után alábbhagyott ugyan, de amikor a fia, Laci nyolcévesen kijelentette, hogy papagájokat szeretne, természetesen igent mondott. Akkoriban négy-öt pár madarat tartottak a kazánházban elhelyezett kalitkákban. Idővel – ahogy az lenni szokott - a kis Laci papagájai apukájára maradtak, aki viszont ezt egyáltalán nem bánta.
Olyannyira nem, hogy a saját kezűleg készített gurulókerekes kalitkarendszerrel berendezett, röpdével bővített madárházon ma már körülbelül 120 szárnyas osztozik: hullámos papagájok, nimfapapagájok, kecskepapagájok, kis sándorpapagájok, Krágen papagájok, piros pennant papagájok, kanárik és az élénk lila, zöld és türkiz tollakkal ékeskedő Gould-amandinák. A madárház legértékesebb és leglátványosabb párosa kétségkívül Pakitó és Chili, a két kéksárga ara papagáj, amelyek tavaly egy országos kiállításon különdíjat „szereztek” gazdájuknak.
A bv. főtörzsőrmester naponta 1,5-2 órát tölt a madaraival. Speciális magkeverékkel eteti őket, de a szárnyasok a gyümölcsöket – almát, körtét, cseresznyét, fügét – is nagy kedvvel fogyasztják, és a jutalomfalatként kapott háztartási kekszért vagy földimogyoróért is rendkívül hálásak. A madárházat, kalitkákat és a röpdét folyamatosan takarítja, egy évben legalább kétszer – a költési szezon előtt és után – pedig a fertőtlenítő mosást is elvégzi. Egyébként nemcsak az etetés és a takarítás miatt időzik a madárházban, azt mondja, legalább ugyanannyi időt eltölt azzal, hogy nézi, figyeli, csodálja a madarait.
Laci – akinek eredeti szakmája hentes, majd 2008-ban a megszűnő határőrségtől igazolt át a büntetés-végrehajtáshoz, és lett a szombathelyi bv. intézet körletfelügyelője – ma már a H19 Savaria Díszmadártenyésztők Egyesületének tagjaként hódol szenvedélyének. Tenyésztőként saját gyűrűszámmal rendelkezik, madarait – ha ideje engedi - országszerte megmutatja a kiállításokon. Hazai terepen is láthatjuk: egyesületük az idén szeptember 27-étől 29-éig rendezi meg szokásos díszmadár-kiállítását a Kámoni Arborétumban. Addig is: arra bátorítja bv-s kollégáit, hogy akiket érdekelnek a díszmadarak, bátran keressék, vigyék el a gyerekeiket vagy az unokáikat, és szívesen megmutatja nekik a madárház lakóit.