A Budapesti Fegyház és Börtön, vagyis a „Gyűjtő” területén működő Budapesti Faipari Termelő és Kereskedelmi Kft.-ben munkáltatott fogvatartottak több mint háromezer asztalt, szekrényt, heverőt és közel kétezer ötszáz irodai széket gyártottak2018-ban.
Az igazság védelmében
Sátoraljaújhelyi Fegyház és Börtön
3980 Sátoraljaújhely, Kazinczy u. 35.
06-47/523-560
saujhely.uk@bv.gov.hu
Minden férfi szereti a katonákról szóló történeteket
2022-01-12 15:44
Több kollégánk is tagja annak a katonai hagyományőrző körnek, melyet a Sátoraljaújhelyi Fegyház és Börtön körlet-főfelügyelője, Szakály András bv. főtörzszászlós vezet. Vele beszélgettünk arról, hogy mivel töltik szabadidejüket az egység tagjai.
A 1943. január 12-i doni katasztrófa emléknapján hagyományosan megemlékezést tartanak Sátoraljaújhelyen a Köztemető bejárata előtti hősi emlékműnél. A megemlékezés elmaradhatatlan részei a füzéri katonai hagyományőrzők, akik a vezetéseddel a díszőrséget adják. Évente a csontig hatoló szeles hidegben állva, több alkalommal elgondolkodtam azon, hogy hogyan választja valaki ezt a férfias időtöltést a munkája mellett?
Valahol minden férfi szereti a katonákról, háborúkról szóló történeteket, a katonás rendet, a kihívásokat. Az már persze egyénenként változik, hogy kihez melyik korszak áll közelebb vagy a környezetében kihez lehet csatlakozni - akiknek ez a kedvtelésük, azok melyik korral foglalkoznak. Az is lehet egy út – ami velem is megesett -, hogy az ember lakhelyéhez közel senki sem foglalkozik katonai hagyományőrzéssel és saját maga hoz létre egy ilyen kört. Én középkori hagyományőrzéssel kezdtem foglalkozni, ez érdekelt, ilyen olvasmányaim voltak. Az életkorom előrehaladtával azonban már más korszak érdekelt inkább. A falu hadviselt öregjeinek világháborús történetein nőttem fel gyerekkoromban, így ezért ezután a korszak után kezdtem el olvasni, kutatni, az egyenruhás hagyományőrzés lehetőségeit kitalálni. Ehhez meg kellett szólítanom másokat is. A „toborzás” a baráti, munkatársi körben történt. Korábban hivatásos katona voltam, így a börtönben is a hasonló múltú kollégákat kerestem meg. Általában is jellemző ezekben a hagyományőrző körökben, hogy a katonai vagy rendvédelmi háttérrel rendelkezők foglalkoznak leginkább ezzel.
Időben ez mikor történt?
Az intézeti kollégák közül négyen-öten hoztuk létre 2010-ben a Füzéri Helytörténet és Hadtörténeti Kört, amihez mások is csatlakoztak.
Ahogy a beszélgetésünk elején szó volt róla, én és mások is, főként akkor látnak Benneteket, ha valahol díszőrséget adtok. Mivel foglalkozik egy II. világháborús katonai hagyományőrző egység?
Mi Füzér település helytörténeti és hadtörténeti kutatásával, ezeknek a kutatásoknak a publikálásával és bemutatásával is foglalkozunk. A kutatási eredmények publikálása a legkülönbözőbb módon történik: van honlapunk, készítettünk filmet, a PIM-Kazinczy Ferenc Múzeumban elég hosszú ideig látható volt egy általunk összeállított időszaki kiállítás és – ami talán a legfontosabb – 2022 őszén nyílik meg a saját állandó kiállító terünk Füzéren a Magyar Falu Program segítségével, ahol az általunk gyűjtött háborús relikviákat és népi, helytörténeti tárgyi és elbeszéléseken alapuló emlékeket gyűjtöttük össze. A hadisírkutatás, és a környék településein lévő emlékművek megóvása is feladatunk. Akik kérték, azoknak adatok keresésével segítettünk az állami hadiárva programban.
Említetted, hogy Hozzátok a II. világháború áll közel. Ez kizárólagos vagy más korszak(ok)kal is foglalkoztok?
A II. világháború volt a fő irány. Ahogy már említettem, a helyi emlékek feldolgozásával kezdtük a tevékenységünket, ami mára nagyjából megtörtént. Ugyanakkor azt láttuk, hogy a XX. századi magyar történelem fordulói szorosan összekapcsolódnak azon a szinten is, ahol mi a helytörténeti kutatásainkat végezzük. A nagyapák mesélik a katonatörténeteiket, de abba már beleszövik azt, hogy az ő apja hogyan, hol harcolt a Nagy Háborúban. Füzér határmenti település, aminek a történelmére erősen rányomta a bélyegét Trianon is, ami szintén egy összekötő kapocs a II. világháborút megelőző időszakkal. Így kezdtünk az I. világháború korszakával is foglalkozni a már említett három területen. Személyes indíttatásból szeretném ezt tovább bővíteni, még régebbi korokkal foglalkozni. Így most az I. világháború után az 1848-1849-es szabadságharc korát is meg tudjuk már jeleníteni katonai hagyományőrzőkként.
Intézeti munkatársaidként főleg sátoraljaújhelyi programokról ismerünk Benneteket, de gondolom füzéri egyesületként máshol is megjelentek. Azért, hogy az olvasók számára is látszódjon mennyire szerteágazó tevékenységet folytattok, fel tudnád eleveníteni, hogy az elmúlt években merre jártatok?
A katonai hagyományőrzésnek megvannak azok a saját emléknapjai, amikor hangsúlyosabb a jelenlétünk. Magyarországon belül, a januári Doni Hősök Emléktúra keretében jártunk már Debrecenben, Szombathelyen, Egerben és környékén. Voltak megemlékezések a Gerecse és a Vértes hegységek településein és itthon a Zemplén és Abaúj-Torna településein. Filmforgatásokon jártunk statisztaként, élő történelem órákat tartunk iskolákban, múzeumokban.
És hol találkozhatunk Veletek a legközelebb?
Idén kerül 22. alkalommal megrendezésre a már említett Doni Hősök Emléktúra, amin az ország minden részén működő hagyományőrző egyesületek is részt vesznek. Idén mi szervezzük a Csatti-Zemplén menetszázad túráját, 2022. január 27 és 30. között. 27-én este, Mikóházán megemlékezéssel kezdődik, majd másnap és harmadnap a Mikóháza – Óhuta – Regéc – Baskó útvonalat járjuk be, megemlékezve a doni hősök visszavonulásról, majd Középhután zárjuk az emléktúrát szentmisével és tiszteletadással.
