Büntetés-végrehajtás

Csaba Sátoraljaújhelyen született 1970-ben. Miskolci középiskolás éveit követően a kármelita rendbe jelentkezett a rendszerváltozás után, amikor ez már lehetségessé vált. Rómában végzett teológiai tanulmányait követően szentelték katolikus pappá. Lelkipásztori munkáját számos lelkigyakorlat és a Budapesti kármelita templom története c. tanulmánykötet jelzi. A szerzetesrend strukturális nehézségei miatt, két évtized után elhagyta a közösséget, majd rövid külföldi munkavállalást követően hazatért Sátoraljaújhelyre, idős és beteg édesanyját ápolni. 2017-ben jelentkezett büntetés-végrehajtási pártfogónak a Sátoraljaújhelyi Fegyház és Börtönbe. Barátságos, közvetlen, segítőkész kollégaként ismerhettük meg, aki újonnan választott munkakörét is hivatásként igyekezett megélni, segíteni a fogvatartottakat szabadulásuk előtt és után. Természetesen neki is voltak nehézségei, amelyekkel szembesülve, azoknak hangot is adott, amikor az adminisztrációs terhekre, a tárgyi feltételek vagy az anyagi megbecsülés hiányára panaszkodott. Panaszai mögött azonban mindig az a jobbító szándék állt, hogy ezek gátolják azoknak a terveinek a megvalósulását, amelyeket a fogvatartottak reintegrációja érdekében szeretett volna elérni, mint pl. a néhai Hajdú Miklós börtönlelkésszel tervezett filmklubét. Egy elszívott cigaretta közben szerényen, de mindig örömmel számolt be néhány komolyabb eredményéről, amikor egy-egy szabadult elítélt életében sikerült pozitív változást elérnie vagy akár egy kisgyermek megszületését támogatnia azzal, hogy a hálóját szövögette az önkormányzatok, munkaadók, hatóságok, civil szervezetek között.
Pártfogó felügyelőként teljesítette az emberekért vállalt küldetését korán bekövetkezett haláláig, s talán így teljesedhetett ki korábbi hivatása is, ahogy az a Zsidókhoz írt levélben olvasható: „Te pap vagy mindörökké Melkizedek rendje szerint.”